Jelenlegi hely

ÁNTSZ: több az egészséges étel az óvodai közétkeztetésben

Az intézmények háromnegyede egészséges ételekkel bővítette az étlapot az elmúlt években; több a zöldség, a gyümölcs és a hal, de még mindig kevés a tej és teljes kiőrlésű pékáru az óvodákban - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hétfőn az MTI-vel.

Az óvodai közétkeztetésről tavaly készített felmérésben - amelynek eredményeit most ismertették - megállapították, hogy a konyhák csaknem háromnegyede vezetett be új ételeket, eddig még nem használt nyersanyagokat, ami a változatosság növelésén túl összhangban van az egészséges táplálkozás irányelveivel. Ugyanakkor a konyhák 13 százaléka 20 nap alatt csak 20-30 féle ételt kínált.

A gyermekek kevesebbszer kaptak "kisétkezésre" önmagában zsírral, tepertőkrémmel, vajjal vagy margarinnal megkent kenyeret, illetve édességet. Teljes kiőrlésű, barna, magvas kenyeret, pékárut csaknem az összes óvodában kaptak a gyerekek, ám csak egyszer 10 nap alatt. Ezzel szemben voltak olyan közétkeztetők is, amelyek esetében a teljes kiőrlésű kenyerek felhasználása meghaladta a fehérét.

Nőtt a zöldség- és gyümölcsfelhasználás, ezen belül nyers zöldséget, gyümölcsöt az óvodák több mint 60 százalékában naponta legalább egyszer adtak a kisgyermekeknek. Ugyancsak az egészséges táplálkozás ajánlásainak elterjedését mutatja 2009-hez képest, hogy 2013-ban több óvoda 10 napos étlapjára legalább egyszer - valahol ennél is gyakrabban - került fel hal.

Ugyancsak komoly az előrelépés történt a diétás étkeztetésben a felmérés szerint. Míg 2009-ben csak a diétára szoruló gyermekek felének, 2013-ban már 69 százalékának tudott a közétkeztetés megfelelő ételeket kínálni. Az esetek 23 százalékában a szülők segítségével, 7 százalékában egyéb módon oldották meg az óvodában a diétát.

A felmérés ugyanakkor kimutatta, hogy a húskészítményeknél a rosszabb minőségű és magasabb zsírtartalmú felvágottak felhasználása dominál. Tejet és tejterméket még a 2009-es vizsgálathoz képest is kevesebbet kaptak a gyerekek: alig haladta meg a korosztályos élettani szükséglet felét.

A kérdőívek és dokumentumok alapján úgy tűnik, kevesebben használnak sót tartalmazó ételízesítőket, illetve csökkent a sófelhasználás. Ugyanakkor a laboratóriumi mérések alapján az étrendek sótartalma még mindig a korcsoportos ajánlás több mint háromszorosa volt. A főzőkonyhák négyötöde együtt használt ételízesítőt és sót. Ezzel kapcsolatban az ÁNTSZ felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben már kaphatók a csökkentett sótartalmú vagy teljesen sómentes ételízesítők. A közétkeztetésben ezek széleskörű használata lenne indokolt - tették hozzá.

Az óvodásoknak mindenhol biztosították az igény szerinti folyadékpótlást. Csakhogy - hasonlóan a 2009-es eredményekhez - egyharmaduk még cukortartalmú szörpöket, teát, gyümölcslevet is kapott rendszeresen, ami növeli az elhízás és a fogszuvasodás kockázatát - emelték ki.

A gyerekek átlagosan a feltálalt ebéd 80 százalékát ették meg; régión belül azonban jelentős volt a különbség. Az ÁNTSZ szerint megállapítható, hogy a közétkeztetésben elindult az a folyamat, amely révén "mindenkinek a szükségleteinek és az egészséges táplálkozás irányelveinek megfelelő minőségű és mennyiségű étel biztosítható". Hozzátették, hogy az önkéntes kezdeményezéseken túl, a hamarosan megjelenő közétkeztetési rendelet jelent majd komoly előrelépést ebben.

Az óvodai közétkeztetésről az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal és a Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveivel közösen végzett országos felmérést. A felmérés követte a 2009-es vizsgálat módszertanát, ezért lehetőség volt arra, hogy az elmúlt négy év változásait megvizsgálják.

Forrás: MTI

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

A pingvin-tudatosság napja vagy a Nemzetközi Fókavadászat-ellenes Nap ismerős? Bizony a Madarak és fák napja mellett több tucatnyi, a növény- és állatvilággal kapcsolatos világnap és jeles nap létezik. Összegyűjtöttük őket, segíthet a pedagógusok óvodai, iskolai munkájában de éppúgy egy otthoni beszélgetés elindításában.
Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Ugrás az oldal tetejére