Jelenlegi hely

Hatosztályos vagy nyolc? Menjen vagy maradjon?

Az oktatási rend hagyományos 8+4-es bontás helyett akár 4+8 vagy 6+6 osztályos bontásban járhatja ki gyermekünk az általános iskolát és a gimnáziumot. Ha akarja vagy ha mi akarjuk. Mi akarjuk?

Mi az hogy hat- vagy nyolcosztályos gimnázium?

Sokan emlékszünk rá, hogy mennyi anyagot tanultunk feleslegesen kétszer történelemből, magyarból, mert tananyag volt felső tagozatban az általánosban is, majd a gimnáziumba is. A hat- vagy nyolcosztályos keretrendszer lehetővé teszi a tananyag egyenletesebb eloszlását. Ez jónak hangzik!

Az óraszám itt sem magasabb (például egy két tannyelvű általánoshoz képest), ugyanakkor a tananyag bizonyos átrendezése lehetővé teszi, hogy a gyerekek mélyebb ismereteket szerezzenek, és tehetséggondozó programokban is részt vegyenek. A terhelés jóval nagyobb, hiszen a gimnáziumi közegben az általános iskolákhoz képest a gyerekeknek sokkal önállóbbá kell válniuk.

A hatosztályosban már folyik a gimis élet

Az általános iskolából kilépve olyan közegbe kerülnek a gyerekek, ahol általában nagyobb kulturális és programbeli sokszínűség jellemző. Sokkal intenzívebb, „gimis” társasági élet, az egész éven átívelő sí-, vízi-túrák, táborokban aktív a közösségépítés. A hosszú távú cél pedig az, hogy nyelveket beszélő, sokoldalúan művelt érettségizők lépjenek ki az intézményekből és az elsők között üljenek be az egyetemi padsorokba.


Életcél és pályamodell is a hatosztályos gimnázium, és az is tény, hogy nem mindenki alkalmas ebben a modellben folytatni a tanulmányait.

Azonban „kis” általános iskolásoknak (és a családnak is) komoly felvételi procedúrán kell átesniük, ami kudarcélményeket is tartogathat.

Mégis, miért népszerű a szülők között a hatosztályos modell?

Rögtön érthetőbb a szülői motiváció a statisztikák alapján: ezekbe az iskolatípusokba járók esélyei jobbak a bekerülésre az általuk választott felsőoktatási intézménybe; sikeresebben érettségiznek, érik el a nyelvvizsgát, jobban teljesítenek a sokat emlegetett PISA-felméréseken.

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban tanító szakembergárdára jellemző a fiatalabb, illetve a magasabb végzettségű pedagógusi összetétel, ami nagyon nagy hívóerő még akkor is, ha önmagában  nem százszázalékos garancia a minőségre.

Az általános iskolai keretből kilépő gyerekek is vonzónak találják az ezekben az intézményekben sokszor tágabb lehetőségeket biztosító nyelvi képzéseket, különlegesebb projekteket, programokat. És természetesen az a tudat, hogy már 10-12 évesen gimnazista lehet az ember, sem elhanyagolható.

Az ellenzők között jellemző aggodalom, hogy az elért eredmények tekintetében mennyi az intézmények által hozzáadott érték, és mennyi tudható be annak a statisztikai ténynek, hogy eleve a jobb képességű gyerekeket veszik fel ezekbe az iskolákba.

Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a PISA-teszteken és a felvételin is perdöntő szövegértési és logikai készségek megalapozása már az iskoláskor előtt, a családban történik.

Országosan jellemző hogy a „sima” általános iskolák felső tagozata sokszor a tanári gárda és a gyerekközösség tekintében is „felhígul” az alsó tagozathoz képest. A tanulók egy része ugyanis másik jobbnak vélt intézménybe megy, kisebb létszámmal, sokszor kevesebb erőforrással mennek tovább a felső tagozatok, összevonásokra lehet szükség, sok intézményben azok maradnak akiknek kevésbé fontos a továbbtanulás. Az általános iskolák eközben minden lehetséges eszközzel igyekeznek gátat vetni az elvándorlásnak.

A nyolcosztályos gimnáziumról

Igen, ilyen is van. Negyedik osztályban, 10 éves kor körül lehetőség van már a váltásra. Ez egy nagyon komoly szűrő, végül az ilyen korú gyerekek mindössze mintegy 4 százaléka kerül nyolcosztályosba. Sokszor csak a szülő szeretné „tét nélkül” kipróbálni, mit tud a gyerek.

Körülbelül 6-7 ezer gyerek szokta megpróbálni a felvételit (ez a teljes korosztály hat-hét százaléka). Többnyire a legjobbakról beszélünk, akik kitűnő bizonyítványuk mellett képesek megírni az általános iskolai tananyagnál nehezebb, más megközelítésű; a szövegértésre, kreativitásra és a logikai készségekre fókuszáló felvételi tesztet. 

Egyértelmű, hogy jó eséllyel csak akkor kerülhetnek be, ha különórákon, felvételi előkészítőn vesznek részt, átrágják magukat pedagógusi vagy szülői segítséggel a korábbi évek feladatsorain. Ezek komoly pluszköltséget, és jellemzően heti félnapos elfoglaltságot, nagy családi feszültséget jelent az egyébként is leterhelt gyerekek és szülők számára. (Az adatok azt is mutatják, hogy a bekerülő gyerekek körülbelül 70 százaléka járt felvételi előkészítőre.)

A nyolcosztályos mellett szólhat, hogy negyedik osztály után így is, úgy is a gyerekeknek más típusú terheléshez és új tanárokhoz kell szokniuk. A felső tagozatban átalakul a korábban megszokott rendszer, a tyúka. Ha váltani kell, jobb talán ekkor, a a kisgimnáziumban egy teljesen újonnan formálódó osztályközösségbe kerülhetnek be a gyerekek. A nyolcosztályos gimnázium nagyon erős identitásképző, a képzési időszak végére jellemzően igazán átélten tóthárpádos, fazekasos, szilágyis, radnótis, lesz a gyerek, életre szóló barátságokat alapozhat meg.

Ezt az iskolatípust választó tanulók legyenek önállóbbak az átlagnál, hogy lépést tudjanak tartani a tempóval. Egy-két év alatt meg kell tanulniuk jegyzetelni, ehhez az órai magyarázatból, előadásokból kiszűrni a lényeget és rendszerezni, előadni hosszabb gondolatmeneteket, önállóan az osztály és tanár előtt helytállni.

A kiemelkedő tanulmányi eredmény ellenére a gyerekközösségek ugyanúgy élik meg a mindennapjaikat: a jó képességű gyerekek között is lesz konfliktus, kiközösítés, bullying, esetleg agresszió. Lesznek, akik a TikTokon és Youtube-on szocializálódnak, számítógép-függők, mint ahogy a velük együtt járó „rendes” gimnazisták is közvetítenek majd jó és rossz magatartásmintákat egyaránt.

Hatosztályos gimnázium

Ebben az életkorban (6. osztályban, 12 éves kor körül) is a fentiekhez hasonló kihívásokkal kell szembenézni, de a hatodikos gyerek már valamivel érettebb, önállóbb, mint két évvel korábban volt. Az igazán mély barátságok kialakulásának kezdete ez a kor, és ebből a szempontból akár az osztályközösség-váltás is jó időben érkezhet. Ellenérv lehet ugyanakkor, hogy egy már megszokott közösséget kell elhagyni nem sokkal a vége előtt – ez komoly feszültséget kelthet a gyerekben.

Ebben az iskolatípusban jóval több intézményből lehet választani (2018-ban 122 intézményben volt hatosztályos és 83-ban nyolcosztályos képzés), könnyebb a lakóhelyhez közeli iskolát megtalálni, így a családok számára talán praktikussági szempontok is figyelembe vehetők.

Mit mérlegeljen a szülő?

Nem a változtatást kell szem előtt tartani és a jövőbeli karriert.
A gyerek szellemi és mentális lehetőségeit figyelembe véve elsősorban azt kell eldönteni, mit várunk a gyerek jelenlegi általános iskolájától, illetve hogy meg tud-e felelni ezeknek az elvárásoknak a suli. Ha gyerekünk jól érzi magát, jó közösségben van, és az iskola biztosítani tudja a megfelelő színvonalú oktatást, nem feltétlenül érdemes változtatni, mert egy ilyen intézményből jó eséllyel nyolcadik után is sikerrel felvételizhet majd. Ha úgy érezzük, (akár érzelmileg, a közösséget tekintve, akár pedagógiailag) jobb helyen lenne máshol, érdemes körülnézni, ahogy vele is egyeztetni arról, mit szeretne.

Érdemes már egy évvel korábban a nyílt napokon körülnézni, mit adhat egy váltás.
Praktikus kikérni tapasztaltabb szülők, kisgimnazista gyerekek véleményét. Ne felejtsük el azt sem, hogy a felvételi eljárás is komoly feladat és stresszfaktor a gyereknek, szülőnek egyaránt. A felkészüléshez is szakemberre, plussz órákra lesz szüksége a gyermeknek, ennek anyagi és időbeli vonzatait is bele kell majd kalkulálni. Ha megvan a pro- és kontra lista, ezek fényében mérlegeljük és döntsünk arról, megpróbáljuk-e.

Még a sikeres felvételi sem kötelez semmire. Az írásbeli eredmények ismeretében kell csak az intézményekbe jelentkezni, ezek az adatok már sokat segítenek a döntésben. Ha sikerül negyedikben vagy hatodikosként olyan jó felvételit írni, ami jó eséllyel elég a bejutásra, a gyerek is szívesen váltana, és mi is úgy érezzük, támogatni tudjuk a fokozott terhelés idején, érdemes lecsapni a lehetőségre.

ADL - Debrecenimami

Forrás: divany.hu/szuloseg; index.hu/tudomany; oktatas.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Új Rumini kötetek- nem csak rajongóknak!

Rumini sokak kedvence: mutatjuk a sorozat részeit!

Nem kérdés, hogy a nagyovis és kisiskolás korosztály körében az egyik legnépszerűbb olvasnivaló a Rumini. Van, aki már önállóan olvassa, van, aki esti meseként hallgatja a tengerész egér izgalmas kalandjait. Sőt van, aki így is, úgy is! :) 
Szeptember az új január - őszi tippek az egészségéért

Szeptember az új január - őszi tippek az egészségéért

Sokan mondják, hogy szeptember az új január. A nyári lazulás után sokan motiváltabban érkeznek vissza az edzőtermekbe. Hogy a kezdeti lelkesedés pár hétnél tovább tartson, érdemes szakemberrel konzultálni és konrét célokat meghatározni.
Ki mondta, hogy az ősz unalmas legyen?

Ki mondta, hogy az ősz unalmas legyen?

Az ősz számos lehetőséget kínál, hogy a gyerekek számára izgalmassá és élvezetessé tegyük ezt az évszakot. Összegyűjtöttem néhány ötletet, amelyek segítenek felfedezni az ősz szépségeit és kihasználni az évszak sajátosságait a családi élmények során.
Végzetes mondatok a gyereknevelésben!

Végzetes mondatok a gyereknevelésben!

Vannak olyan végzetes mondatok, amit a szülők később megbánnak. Van pár ismétlődő dolog, amit ha gyakran mondunk gyerekeinknek, akkor azzal akár hosszú távon nehezítjük meg a gyerek és a magunk életét is.- Novák Ferenc pedagógiai viselkedéskutató​ írása.
Ugrás az oldal tetejére