Jelenlegi hely

Fekete porból a csillagokig: a tűzijáték története és titkai

A tűzzel való játék a legősibb emberi kíváncsiság hajtotta tevékenység. Nemcsak az élelmet, a meleget, a túlélést, az erőt jelentette, de a szépséget is. Az alkimisták az örök életet adó elixír kutatásakor találhattak rá a feketelőporra, a salétrom és kén keverékére, mely a tűzijáték alapja. 

A tűzijáték: a véletlen adta szépség

Az i. sz. 900 körül Kínában feketelőporral töltött bambuszrudakat meggyújtva a tűzzel, füsttel és durranással űzték el a rossz szellemeket. A feljegyzések szerint az első – maihoz hasonló – tűzijátékot is Kínában tartották a XII. században, ahol később azok az egyházi szertartások, ünnepek, vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek, melyekhez már tűzijátékanyag-gyárat is építettek.

A látványos és hatékony görögtűz – mely a bizánci császárok elolthatatlan titkos fegyvereként segítette őket évszázadokig – szintén a salétrom és kén használatán alapult. A hadijátékoktól pár lépés volt csak eljutni a király szórakoztatásáig majd a tömegeket vonzó látványosság kialakulásáig.

A görögtűz - eredetileg harcra tervezve

Európában a reneszánsz idején jelent meg a tűzijáték, és eleinte csak egyházi személyek kiváltsága volt. Az első európai gyárak Münchenben, Velencében majd Angliában jelentek meg. A mediterrán országok, főként Spanyolország, Olaszország és Málta ma is nagy gyártói hagyománnyal rendelkeznek. Mivel a gyártásnak még ma is csak kis része gépesíthető, nagy az élő munka igénye a tűzijáték gyártásnak. Elsősorban az olcsó munkaerő miatt, másodsorban az évezredes tapasztalat miatt a tűzijátékok zömét ma is Kínában készítik, de meg kell még említeni Japánt, Dél-Koreát, Indiát, Mexikót is, ahol jelentős volumenű gyártás van.

A legendák szerint Magyarországon először Mátyás király és Beatrix királyné decemberi esküvőjén tartottak tűzijátékot 1476-ban Székesfehérvárott. A XIV. sz. végén, XV. sz. elején közkedvelt díszes bajvívásokat, tornajátékokat tűzijátékok egészítették ki. 1686-ban Budavár visszafoglalását is tűzijátékkal ünnepelték. Hazánkban az első üzemet a XX. század elején Emmerling Adolf alapította Pesterzsébeten, melyet 1946-ban államosítottak és később Balatonfűzfőre költöztettek. 1927 óta rendezik meg minden augusztus 20-án a Szent István-napi tűzijátékot Budapesten  szinte minden évben, kivéve természetesen a második világháború éveit, valamint az 1956 és 1966 közötti időszakot.

Színek és formák

A tűzijátékok egyformák voltak egészen a 19. századig, csak a sárga különféle árnyalatait láthatták a nézők. Berthollet francia kémikus tette színesebbé a tűzijátékokat - véletlenül. 1786-os kísérletei a puskapor salétromának helyettesítésére a cél szempontjából sikertelenek voltak, de felfedezése, a kálium-klorát lehetőséget adott, hogy ma már színes formákat nézzünk az égen. Az égboltra fellőtt tűzijátékok színeit a különböző ásványi anyagok, sók adják. Pl. téglavöröst a kalciumsóknak, az elképesztő, aranyszínű tűzijátékokat a vasnak köszönhetjük.

Ellentétben a szilveszteri tűzijátékkal, ahol szinte kizárólag rakétákat és tűzijáték telepeket használnak, a profi-, nagy tűzijátékoknál elsősorban a bombákon van a hangsúly. Emellett főként nagyméretű telepeket és mozsarakat használnak, ezen kívül a rómaigyertya, a tűzmozsár, vízesés égő (tévesen: görögtűz), a szikraszökőkút, a bengál égő, a bombettatelep is színesítik a játékot.

Tűzijáték formák

A köznyelvben mindenféle tűzijáték termékre használatos a petárda kifejezés, pedig az igazi petárda nem tűzijáték termék, hanem kizárólag hanghatás keltésére szolgáló pirotechnikai eszköz. Veszélyessége miatt mára a legtöbb európai országban (Magyarországon is!) a polgári lakosság számára tiltott mind birtoklása, mind használata!

Fesztiválok a tűz jegyében

A bátor mexikóiak

A tűzijáték-hívők valóra vált álma a Nemzeti Pirotechnikai Fesztivál, melyet a mexikói Tultepecben tartanak. Több mint 100 ezer látogatója van évente a 9 napos eseménynek. Nem igazán beszélhetünk egy átlagos fesztiválról, mert annak ellenére, hogy minden megtalálható, ami egy átlagos fesztiválhoz kell, de az embertömegek a koncertek helyett a különféle felrobbanó pirotechnikai eszközök között járkálnak egy jót bulizni.

A fanatikus japánok

Kína mellett japán volt az, ahol tüzijátékgyár létesült először. Az első fegyverek gyártásával ugyan a kezdetleges tűzijátékok készítése is elindult, de a külföldiektől ellesett technikai leleményeket ügyesen felhasználva és továbbgondolva, hamarosan tökélyre fejlesztették a tűzijáték művészetét. Az Edo-korban (1603–1868) megjelentek az első tűzijátékra specializálódott boltok, és a szórakozás e formája olyannyira népszerűvé és elterjedté vált, hogy 1648-ban már törvényben tiltották meg a petárdák és rakéták Sumida-folyón kívüli fellövését. A gyártási technológia folyamatosan fejlődött, és állítólag Japánban alkották meg először azokat a gyönyörű tűzijátékokat, melyek fellövés után a levegőben egyet durranva hatalmas színes körré terülnek szét – az első tűzvirágokat.

Ellentétben velünk, Európaiakkal, nem Újévkor, hanem a nyári időszakban hagyományos a tűzijáték Japánban. Szinte minden nap van valahol az országban egy tűzijáték fesztivál, tűzijáték verseny, csak augusztusban a 200-at is meghaladja a rendezvények száma.

Miyajima tűzijáték  - Japán

A legnépszerűbb rendezvények csaknem 1 millió látogatót számlálnak, például a Sumida-folyó Tűzijáték Fesztivál vagy a Tsuchiura Országos Tűzijáték Verseny. A japán tűzijátékok lélegzetelállító formákat és mintázatokat hoznak létre az éjszakai égbolton, egyetlen rakétából több réteg színpompás „virág nyílik”, melyek képesek egyik színből a másikba fordulni. A fantasztikus látvány a japán ünnepségek különleges hangulatával párosul – a hagyományos nyári, lenge viseletekbe öltözött tömegek, aranyhal horgászás, ínycsiklandó, soha nem látott ételeket árusító kis standok végtelen útvesztője és japán jégkása, mindez maga a nyár.

A legdrágább és a legszebb

A mesterséges Palm Jumeirah (Dubai) szigeten 2008. november 2.-én az Atlantis Hotel megnyitója alkalmából 20.000.000 dollár rekordösszegből megrendezett tűzijáték 25 percig tartott és további speciális effektek, többszázezer tűzijáték robbanása kísérte. Ezzel örökre beleírta magát a tűzijáték történelembe ez az esemény, világszerte közvetítették a TV csatornák is. 

A Guiness-rekorder Kuvaiti Alkotmány Ünnepe

A Guinness Rekordok Könyve szerint Kuvait arany színekkel tomboló tűzijátéka a legszebbnek ítélt és az egyik legdrágább látványosság a világon! A 2012-es Kuvaiti Alkotmány Ünnepén, többtízezer ember tolongott a Perzsa-öböl partján, hogy élvezhesse a különleges "csillaghullást". A költségvetésben ez a tétel 15.000.000 milliós dolláros összegként szerepelt - hossza csaknem egy óra volt és 70 ezer robbanás volt látható, valamint hallható.

 

ADL - Debrecenimami

 

Forrás, képek: bombariado.s3.webtar.hu; wikipedia.hu; fokusz.info; szuperlotto.com; japanspecialista.hu; Kovács Ákos: Játék a tűzzel c.könyve; Mult-kor.hu; szeretlekmagyarorszag.hu

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.
Ugrás az oldal tetejére