Jelenlegi hely

Szülők figyelem: 9 olyan törvényváltozás, amiről mindenképpen tudnotok kell!

Tudod már, hogy 2016-ban mennyi a minimálbér, a garantált bérminimum, vagy éppen az álláskeresési járadék összege? Tudod, mi az a GYESE? Lehet, hogy Te is jogosult vagy munkába járás utáni költségtérítésre? Utánajártunk a legfontosabb változásoknak!

1. Minimálbér és garantált bérminimum 

A bruttó minimálbér (az alapbér kötelező legkisebb összege) teljes munkaidőben (azaz 8 órában) 111.000 Ft lett, melynek nettó összege 73.815 Ft. A minimálbér hetibér esetén 25.550 Ft, napibér esetén 5.110 Ft, órabér esetén 639 Ft.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozókat megillető garantált bérminimum 129.000 forint lett, melynek nettó összege 85.785 Ft. A garantált bérminimum hetibér esetén 29.690 Ft, napibér esetén 5.940 Ft, órabér esetén 742 Ft.

Fontos: ezek az összegek először a februárban elutalt bérre vonatkoznak, hiszen az új mértékeket először a 2016. január hónapra járó munkabér megállapításánál és számfejtésénél kell figyelembe venni.

2. Személyi jövedelemadó (SZJA) kulcs

Az SZJA kulcs 16 %-ról 15 %-ra csökkent, azaz némileg nőtt a nettó jövedelem. 

3. Családi adó- és járulékkedvezmény

Az adókedvezmény mértéke kétgyerekesek esetén jelentősen nőtt (és tovább fog nőni a következő 4 évben). Az idei és tervezett jövő évi számok:

  • 1 eltartott esetén 66 670 Ft, azaz változatlanul havi 10.000 Ft;
  • 2 eltartott esetén 2016-ban 83.330 Ft, azaz havi 12.500 Ft gyerekenként (2015-ben 62 500 Ft, azaz havi 10.000 Ft volt, és a következő években is folyamatosan nő: 2017-ben 100.000 Ft, 2018-ban 116.670 Ft, 2019-ben és az azt követő években 133.330 Ft),
  • 3 és minden további eltartott esetén 220.000 Ft, azaz változatlanul havi 33.000 Ft gyerekenként. 

A kétgyermekes családok esetében tehát a családi adókedvezmény  4 év alatt a duplájára nő: 2015-ben havonta összesen 20.000 Ft volt, idén 25.000 Ft lesz, és ez az összeg 2017-ben 30.000 Ft-ra, 2018-ban 35.000 Ft-ra, 2019-ben pedig 40.000 Ft-ra nő. Mivel a kétgyermekes családok esetében a kedvezmény összege 10.000 Ft-ról 12.500 Ft-ra nőtt, ezért ez 2016-ban havonta 5.000 forint megtakarítást jelent számukra. Amennyiben a családban 230.000 Ft átlagfizetéssel számolunk mindkét szülő esetében, akkor jövőre az adómegtakarítás összege havi 4.600 Ft lesz az adókulcs csökkenése miatt. Tehát 2016-tól a kétgyermekeseknek havonta megközelítőleg 10.000 Ft-tal több elkölthető jövedelme marad. 

A járulékmértékek nem változtak, azonban az SZJA kulcs 15%-ra történő csökkentése átvezetésre került minden más jogszabályban, így a járulékszabályokban is.  (A családi járulékkedvezmény lényege az, hogy ha a magánszemély összevont adóalapjába tartozó jövedelmének összege nem elegendő a családi adókedvezmény teljes összegének érvényesítésére, akkor ennek keretösszegéből érvényesíthető még a magánszemély által fizetendő 4%-os természetbeni és 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 10%-os nyugdíjjárulék összege - szigorúan ilyen sorrendben, és nem többet, mint ezen járulékok együttes összege. A családi járulékkedvezmény a családi adókedvezménytől tehát el nem választható, azaz a kettő csak együtt értelmezhető. Az Szja tv.-ből érthető meg az is, hogy mi a jogosultsági hónap, ki a (biztosított) célszemély, akire tekintettel igénybe lehet ezt venni, és az is, hogy kivel osztható meg (házastárssal, élettárssal).

Fontos: a családi kedvezménnyel kapcsolatban módosultak bizonyos eljárási szabályok is. Egy 2015-ös változás szerint 2016. január 1-jétől a családi kedvezményt már csak adóazonosító jel birtokában lehetett volna érvényesíteni, vagyis csak akkor, ha a gyermekek rendelkeznek adóazonosító jellel. A hivatkozott szabály egy módosítás eredményeképpen - a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében - csak 2017-től lép hatályba. Az átmeneti időszakban a népességnyilvántartás megküldi majd az adatokat a NAV-nak, mely alapján a NAV megképezi azoknak a gyermekeknek az adóazonosító jelét, akik azzal még nem rendelkeznek és a 25. életévüket 2016 végéig nem töltik be. A NAV az adókártyákat 2016 folyamán postázza majd az érintetteknek. (További részletek az adóigazolványról:  ITT.)

Foto: Pixabay

4. Egyes juttatások adóalapja

A Szja törvény tartalmaz ún. szorzókat, melyek a juttatott jövedelem adóalapjának meghatározására szolgálnak. A szorzók tehát a jövedelem „bruttósított” összegét adják meg. Mivel az adókulcs csökken, így a jelenleg alkalmazandó általános 1,19-es szorzó 1,18-ra módosul. 1,18-ra változik a szorzó egyes külön adózó jövedelmeknél (a kamatnál, a kamatkedvezménynél és a nyereménynél is, tehát például akkor is, ha egy magánszemély nyereménybetétkönyvre nyer egy autót). Az 1,19-es szorzó megmarad viszont az egyes meghatározott juttatásoknál (pl csekély értékű ajándék, reklámcélú juttatás, értékhatárt meghaladó cafeteria stb.), valamint a béren kívüli juttatásoknál (pl. a cafeteria).

A százalékos egészségügyi hozzájárulás (EHO) alapja főszabályként megegyezik az SZJA alapjával. Következésképpen, az egyes külön adózó jövedelmeknek az adóalapja (tehát az SZJA és az EHO alapja) a jövedelem 1,18-szorosa lett, míg az egyes meghatározott juttatások és a béren kívül juttatások adóalapja nem változott.

5. Egészségügyi szolgáltatási járulék

A biztosítottnak nem minősülő személyek (pl. nem dolgozó, nem vállalkozó nyugdíjas, diák, hajléktalan, szociálisan rászorult) által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege 7.050 Ft-ra emelkedett (napi összege 235 Ft) a tavalyi 6.930 Ft-ról.

Fontos: az a dolgozó, aki fizetés nélküli szabadságot kér, nem biztosított, és ha egyéb jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor a T1011-es nyomtatványon be kell jelentkeznie a NAV-hoz, és saját maga után fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

6. Családi pótlék 

2016. január 1-jétől a családi pótlék folyósítása felfüggeszthető. A kormány 2015. szeptember 1-én bevezette a kötelező óvodai nevelésben való részvételt. Ez annyit jelent, hogy akinek a gyermeke 5 napnál többet hiányzik orvosi igazolás nélkül az oviból, ott a jegyző figyelmezteti a szülőket. Amennyiben a gyermek 20 napnál több igazolatlan hiányzást halmoz fel, felfüggeszthető a családi pótlék folyósítása.

2016-tól le lehet mondani a családi pótlékról vagy annak csak egy részéről. A családi pótlékra jogosult személy az igényelbíráló szervnél megtett egyoldalú nyilatkozatával, indokolás nélkül lemondhat a számára megállapított családi pótlék vagy a családi pótlék általa meghatározott részének folyósításáról. A lemondó nyilatkozat az Szja tv.-ben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással, vagyis a családi adókedvezmény ennek ellenére érvényesíthető, következésképpen a családi járulék-kedvezmény is. (További részletek a családi pótlékról: ITT.)

7. GYESE (gyermekgondozást segítő ellátás)

A gyermekgondozási segély helyébe lépő gyermekgondozást segítő ellátás (elődjéhez hasonlóan) nem kötődik biztosítási jogviszonyhoz. Összege 2016-ban is változatlanul bruttó 28 500 Ft, nettó 25 650 Ft (10% nyugdíjjárulék levonása után). 

A név megváltoztatása egy szemléletbeli váltást fejez ki, mivel a kormány szerint a családtámogatási rendszer elsődleges célja a gyermekvállaláshoz és a gyermekek felneveléséhez nyújtandó segítség, nem pedig a szociális problémák megoldása. Ezt a szemléletbeli váltást az elnevezések tekintetében már korábban is alkalmazták, hiszen 2015 elején egy másik ellátást is átkereszteltek, mégpedig a terhességi gyermekágyi segélyt (THGYÁS), ami a csecsemőgondozási díj (CSED) elnevezést kapta.

Tartalmi és jelentős változás viszont, hogy a GYESE mellett a gyermek fél éves kora után időbeli korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni.  (További részletek erről a GYESE-ről: ITT.)

8. Álláskeresési járadék

Az álláskeresési járadék maximális összege a minimálbérhez igazodva havi bruttó 111.000 Ft-ra (napi 3.700 Ft) nőtt.

9. Munkába járás költségtérítése

A munkába járás 2015. szeptember 1. előtti alapszabálya szerint, ha valaki közigazgatási határon keresztül átutazva jutott el a munkahelyére és ezt az utat minden nap vasúton, busszal tette meg, akkor a munkáltatónak kötelessége volt megtérítenie az utazási költség 86%-át. Abban az esetben, ha a munkavállaló az utat autóval tette meg, a munkáltató csak fizethetett, de nem volt köteles megfizetni a 9 Ft-ot km-enként a magánszemély részére. (Kivételt jelentett ez alól a szabály alól, ha a lakóhely és a munkahely között egyáltalán nincs közösségi közlekedés, mert ebben az esetben a foglalkoztatónak kötelezettsége kifizetni a 9 Ft-ot a dolgozó javára. Hasonló fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót abban az esetben is, ha a dolgozó mozgáskorlátozott és így nem tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.)

2015. szeptember 1. után alapvető változás, hogy ha a munkáltató nem téríti meg a vasúti, stb. közlekedés költségének bizonyos részét, akkor kötelezően fizetnie kell a 9 Ft-ot a dolgozóknak, ha annak van óvodás vagy bölcsődés gyermeke. 

A vonatkozó kormányrendelet a gyermek fogalmának meghatározásakor visszautal a Munka Törvénykönyvére (Mt.), míg az Mt. továbbutal a családok támogatásáról szóló törvényre, abban pedig a gyermek fogalma visszautal a szülő fogalmára. A fogalom lényege, hogy az adott gyermek a napközbeni óvodai, bölcsődei ellátáson túl ne kerüljön ki a szülő vagy felügyelő neveléséből. A fogalomba nem csak a vér szerinti, illetve az örökbe fogadott gyermek, hanem a házastárs gyermeke is beletartozik, továbbá, ha az örökbefogadási eljárás már megkezdődött, de határozat még nem született, már az örökbefogadási eljárás alá vont gyermek is beletartozik a jogszabályok szerinti gyermek fogalmába.

Szerző: Antal-Ferencz Ildikó (Ildi), Budapestimami
Foto: Pixabay

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Új Rumini kötetek- nem csak rajongóknak!

Rumini sokak kedvence: mutatjuk a sorozat részeit!

Nem kérdés, hogy a nagyovis és kisiskolás korosztály körében az egyik legnépszerűbb olvasnivaló a Rumini. Van, aki már önállóan olvassa, van, aki esti meseként hallgatja a tengerész egér izgalmas kalandjait. Sőt van, aki így is, úgy is! :) 
Szeptember az új január - őszi tippek az egészségéért

Szeptember az új január - őszi tippek az egészségéért

Sokan mondják, hogy szeptember az új január. A nyári lazulás után sokan motiváltabban érkeznek vissza az edzőtermekbe. Hogy a kezdeti lelkesedés pár hétnél tovább tartson, érdemes szakemberrel konzultálni és konrét célokat meghatározni.
Ki mondta, hogy az ősz unalmas legyen?

Ki mondta, hogy az ősz unalmas legyen?

Az ősz számos lehetőséget kínál, hogy a gyerekek számára izgalmassá és élvezetessé tegyük ezt az évszakot. Összegyűjtöttem néhány ötletet, amelyek segítenek felfedezni az ősz szépségeit és kihasználni az évszak sajátosságait a családi élmények során.
Végzetes mondatok a gyereknevelésben!

Végzetes mondatok a gyereknevelésben!

Vannak olyan végzetes mondatok, amit a szülők később megbánnak. Van pár ismétlődő dolog, amit ha gyakran mondunk gyerekeinknek, akkor azzal akár hosszú távon nehezítjük meg a gyerek és a magunk életét is.- Novák Ferenc pedagógiai viselkedéskutató​ írása.
Ugrás az oldal tetejére