Jelenlegi hely

Szomorúság és ürességérzet nyaralás után

Mit javasol a pszichológus, hogy ez ne így legyen?

Ahogy beköszönt az augusztus, meglegyint bennünket a nyár végének szele, akkor is, ha még sokáig van világos, akkor is, ha még kánikula van. Valahogy az augusztusi estékben már ott lopakodik az ősz is, ráadásul a legtöbben a nyaralás és a nyári élmények után ürességérzetet, némi szomorúságot éreznek. Vajon miért alakul ki ez az érzés?

„Úgy gondolom, mindenképpen érdemes elfogadni azt az érzést, hogy ha valami jónak vége lesz, az szomorúságot, lehangoltságot kelthet bennünk, hiszen általában nem szeretnénk, hogy elmúljon a jó élmény” - kezdi Pollák Éva, a Mindwell Központ szakmai vezetője, pszichológus. -„Ez különösen igaz olyan intenzív élmények esetén, mint például a nyaralás. Úgy pedig különösen nehéz a visszatérés, ha a hazaérkezés másnapján már dolgozni kell mennünk, hiszen ilyenkor túl nagy a kontraszt a két állapotunk, a nyaralós-pihenős és a hétköznapi-dolgozós között.”

A pszichológus úgy véli, hogy ahogy a ráhangolódáshoz sem árt 1-2 nap átmenet, úgy optimális az lenne, ha a lecsengetéshez is hagyhatnánk némi időt. Persze, azzal is tisztában vagyunk, hogy ha egyáltalán bele is fér a költségvetésbe, manapság a nyaralás is rövidebb ideig tart sok családnál. Úgyhogy nincs idő igazán átkapcsolni, teljesen letenni a hétköznapi feszültségeinket.n„Egyértelműen az lenne jó, ha nem csak a nyaralási üzemmódba álláshoz is kell 1-2 nap, a hazatérésre is ajánlott egy-két nappal előtte már készülni. Például idetartozik az is, hogy eldöntjük, kinek milyen szuvenírt vigyünk haza” - javasolja a pszichológus.

-„Segíthet az is, hogy ha a hazafelé tartó útszakaszon is találunk valami érdekeset, ahol meg is állhatunk, további élményt gyűjthetünk be. És mindenképpen szuper, ha a hazatérésünkhöz tudunk kötni valamilyen pozitív eseményt, például, hogy éppen megérik a barack a kertünkben, vagy utazás utánra tartogatunk egy régóta vágyott színházi vagy koncertélményt, amit szintén lehet várni.”

A nyaralásról a mai digitalizált világban nagyon sok dokumentáció készül, fotók, videók, amit hazatérve elkezdhetünk rendszerezni, de úgy, hogy ez ne bánkódást okozzon, hanem utólagos örömet, hogy mindezt átélhettük. „A gyerekek sokkal rugalmasabbak, mint a felnőttek, így őket kevésbé szomorítja el a nyaralás vége, vagy legalábbis nem tart a lehangoltság sokáig, ha ebben jó partnerek a szülők” - folytatja Pollák Éva. - „A legtöbb gyerek szívesen tér haza a szobájába, a játékai közé, a nagyobbak pedig szívesen találkoznak újra a barátaikkal. A hazaúton már beszélhetünk az élményeinkről, ami segíti a feldolgozást, és elősegíti a megérkezést. Hazaérkezés után pedig valóban jó elővenni, megnézegetni az emlékbe hazahozott tárgyakat, nézegetni a képeket, elmesélni a családtagoknak, barátoknak az élményeket.”

Bár sokan még éppen csak, hogy megérkeztek, a visszavágyódás okán legszívesebben már tervezgetnék a következő utazást, vakációt, de a Mindwell szakértője ez nem annyira szerencsés. „Érdemes még egy kicsit hagyni a nyaralás élményeit, azokat feldolgozni, valamint az otthonlét örömét is megélni, főleg, ha nem kell azonnal dolgozni a felnőtteknek. Fontos azt is átélni, hogy jó otthon lenni is, hiszen nemcsak a nyaralás alatt érezheti jól magát együtt a család. Ugyanúgy lehet kártyázni, társasozni, együtt reggelizni, nagyokat beszélgetni, ezeket érdemes átmenteni az utazási élményekből otthonra is. Természetesen beszélhetünk arról, hogy jövőre is szeretnénk nyaralni, de a fókusz egyelőre maradjon a mostani nyáron, hiszen még tart, és bár már túl vagyunk a nyaraláson, de még van lehetőség lazítani, kikapcsolódni.”

Forrás: Arterego.hu


 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Az esti órák határozzák meg a másnap hangulatát. Ha kapkodással, képernyővel és feszültséggel zárul a nap, az alvás is nyugtalanabb lesz. Ha viszont kiszámítható, szeretetteljes ritmusban érkezik meg az este, az egész család nyugodtabban pihen. A jó hír: a közös alvási rutin nem bonyolult. Nem tökéletesség kell hozzá, hanem következetesség.
Ugrás az oldal tetejére