Einstein, Churchill, Cher
A becslések szerint a népesség 5-7%-a súlyosan diszlexiás, az iskolásoknak pedig 3%-a az, de ahogy ezekről nincsenek pontos adatok, úgy arról sem, hogy számuk évről évre hogyan változik. A diszlexia nem betegség, bár sokan ezzel azonosítják, és nem is fogyatékosság, pusztán egy tanulási zavar, amely miatt nehézkes a betűk felismerése, vagy az olvasott szöveg megértése, a tartalmának visszamondása. Ma már kisgyerekkorban kiderülhet az olvasási képesség zavara, de a szülők ezt nehezen veszik észre. A diszlexiás gyerekek ugyanis egyáltalán nem buták, sőt, sokszor intelligensebbek társaiknál (bár a diszlexia és az intelligencia között még nem mutattak ki összefüggést), esetleg különcök, mivel multidimenzionálisan gondolkodnak, vagyis minden érzékszervüket használják a részképesség hiányának pótlása gyanánt. Ezért jobban teljesítenek egyes területeken, sőt, zsenikké is válhatnak. Diszlexiás volt Napoleon, Galilei, Einstein, Mozart, Picasso, Van Gogh, Leonardo da Vinci, Edison, Churchill, Agatha Christie, korunkban pedig Cher, Whoopi Goldberg és Tom Cruise.
Neurológiai okok
A diszlexia kialakulásának oka az eltérő idegrendszeri működés, vagyis valamilyen neurológiai probléma, amit viszont jórészt a gének okoznak (60%-ban génelváltozás, 40%-ban környezeti tényezők). Egy kutatás szerint legalább négy gén felelős az olvasási zavar megjelenéséért, egy másik pedig azt állapította meg, hogy van összefüggés a szülők iskolázottsága és a diszlexia öröklődése között. Az amerikai tanulmány szerint azoknál a gyerekeknél, akiknek szülei magas végzettséggel rendelkeztek, erősebb volt a diszlexiához kapcsolódó genetikai hatás azokhoz a gyerekekhez képest, akiknek szülei például csak elemi iskolába jártak. A diszlexia persze nem mindenkinél egyforma, vannak fokozatai: enyhe, közepes és komoly is lehet. Van tehát, akinek fejlett a kreativitása, vizualitása, térlátása, képi gondolkodása, intuíciója, miközben szorong, agresszív, az olvasási feladatokban gyengén teljesít, az órán lemarad, másik idegen nyelvet nem tud megtanulni, emiatt önbizalma megcsappan, motivációja, összteljesítménye és figyelme lankad.
Társzavarok
A diszlexia sokféleképpen jelentkezhet egy kisgyereknél, amelynek beazonosítását több másik zavar egyidejű megjelenése is bonyolíthatja. Az olvasási nehézségek főként a nyelvi fejlődés akadozottságában mutatkoznak meg először, amelyekkel együtt járhat az írási nehézség, a diszgráfia, vagy a számolási zavar, a diszkalkulia. Az első jelek már az óvodáskorú gyereknél megfigyelhetők 3 éves kortól 6 éves korig – állítják a szakértők. Ha ugyanis bizonytalanságok merülnek fel a testsémában, a téri tájékozódásban, a figyelem tartásában, a beszédhangok megkülönböztetésében, a ceruzafogásban, az időszekvenciákban, ha koordinálatlanok a nagy- és finom-motorikus mozgások, és csekély a szókincs, mind-mind előre vetítheti a diszlexiát, amivel még az iskolakezdés előtt érdemes foglalkozni. Kisiskoláskorban pedig az mutathat rá az olvasási nehézségre, ha a gyerek nem balról jobbra ír, írása csúnya, helyesírása rossz, betűket is felcserél, sormintát nem tud készíteni, a betűket nem a vonalak közé helyezi el, egy lapon csak az alján vagy az oldalán rajzol, beszédészlelése zavaros, olvasása lassú, dadogós, eközben hangot téveszt, hangot hagy ki, szavakat ismétel, és képtelen memorizálni.
Célirányos fejlesztés
Ha még az óvodában, de legalább 7-8 éves kor előtt beigazolódik a diszlexia gyanúja, akkor megkezdődik a kezelés fejlesztő pedagógussal. Nagycsoportosként, vagy kiselsősként a heti egyszeri-kétszeri foglalkozás szakemberrel, és a kisebb napi szintű otthoni gyakorlás együttesen jelentős javulást hozhat. Ez 8 éves kor után is megtörténhet, de ekkor már az olvasási nehézség egyeseknél olyan fokú is lehet, hogy felmentést kell kérni a helyesírás-tanulás és az idegen nyelvi képzés alól. Fontos a tanítók segítő magatartása is az iskolában. Legyenek türelmesek a diszlexiás gyerekkel, adjanak neki több időt egy feladatra, keressék meg, miben tehetséges, a sikeres teljesítés esetén külön dicsérjék és motiválják őt. Engedjék, hogy a tanuló az írásbeli dolgozat hibáit szóban javíthassa ki, hátha az jobban megy. A legjobb, ha a pedagógus és a szülő együttműködik, valamint közösen segítik a részképesség-zavar kompenzációja miatti személyiségfejlődést.
Forrás: csalad.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
