A korábban önálló törvényt alkotó családjog integrálódott az új Ptk.-ba, annak egyik könyvét alkotja, alapelvei azonban részben eltérnek a mellérendeltség és az egyenjogúság általános polgári jogi alapelveitől, hiszen például a gyermek-szülő viszony, vagy a kapcsolat a gyámhivatallal sem írható le ezekkel a fogalmakkal - mondta a szakember.
A családjog legfontosabb alapelve a házasság és a család védelme, az új Ptk. e könyvének alkalmazásakor a családi és az egyéni érdekek összhangjára kell törekedni. A gyermekek érdekeinek és jogainak védelme fokozott ugyan, de nem mindenek feletti, hiszen adott esetben a testvér vagy éppen a szülői munkavégzés érdeke is méltánylandó lehet. A családjogi bíró feladata a méltányos rendezés, a felek érdekeinek jóakaratú mérlegelése, és ebben nem lehet csupán az a szempont, hogy ki volt a hibás, illetve hogy a konfliktusban ki legyen a nyertes és vesztes - fűzte hozzá.
A házasság megszűnésének szabályai körében az előadó kitért arra, hogy a házasság a törvény szerint egy férfi és egy nő életközössége, a házasságban élő nemének megváltozása azonban nem szünteti meg a köteléket, ugyanis ezt a nemváltást nem lehet anyakönyvezni.
Jelentősen nőtt a házassági vagyonjogra vonatkozó paragrafusok száma, 7-ről 51-re, ez részben a bírói gyakorlatban kimunkált megoldások törvénybe foglalása. A választható, szerződésben rögzíthető házassági vagyonjogi rendszerek - a közszerzeményi és a vagyonelkülönítő - pedig az ügyvédi gyakorlatból származnak - mondta a szakember.
A közszerzeményi rendszerben önálló a házastársak vagyonszerzése, de ha az életközösség megszűnik, a vagyongyarapodás felére igényt tarthat bármelyik fél. A vagyonelkülönítő rendszerben külön gazdálkodnak a házastársak, nem kell egymással elszámolniuk, egymás tartozásaiért nem felelnek, kivéve a gyermeknevelés és a háztartás költségeit. Az ettől eltérő megállapodás - a gyengébb félnek, illetve magának a családnak a védelmében - semmis - fejtette ki a szakember.
A házassági vagyonjognál fontos cél, hogy a házastárs vagyona ne tűnjön el gazdasági társaságokban, a házasság védelme a házastárs eladósodásával szemben, továbbá a harmadik személyek, például hitelezők védelme a házastársak egymás közti csalárd vagyonmozgatásával szemben. A házassági vagyonjogi szerződéseknek lesz országos nyilvántartása éppen azért, hogy az üzleti életben is lehessen erről tájékozódni. Ennek részletszabályai azonban még sok más, az új Ptk.-hoz kapcsolódó rendelkezéshez hasonlóan hiányoznak - tette hozzá Kőrös András. Szerinte az élettársi kapcsolat jogi védelme gyengül az új szabályozásban, különösen szembetűnő ez a hosszabb időtartamú, ám gyermektelen kapcsolatok esetében.
Sáriné Simkó Ágnes jogász, az igazságügyi tárca korábbi helyettes államtitkára előadásban arról beszélt, hogy az új szabályozásban megerősödtek a személyiségi jogok. A március 15-én életbe lépő új Ptk.-hoz több átmeneti és külön rendelkezés, jogszabály kapcsolódik, amelyek vélhetően még ez év második félévében megszületnek, hogy alkalmazásukra fel lehessen készülni.
Makai Katalin kúriai bíró az új Ptk. jogképességgel és személyiségi jogokkal foglalkozó könyvével kapcsolatban elmondta: mindenkit megillet az általános, feltétlen és egyenlő jogképesség, melytől senki nem fosztható meg és maga sem mondhat le róla. Az élve született csecsemőt világra jöttétől visszamenőleg 300 nappal már megilleti a jogképesség, a magzat tehát feltételes jogalany. A jogképesség a halállal szűnik meg.
A cselekvőképesség korlátozható, például a törvény erejénél fogva cselekvőképtelen 14 életévéig a gyermek, és korlátozottan cselekvőképes 18 éves koráig. A gyermek helyett törvényes képviselője, általában szülei együttesen tehetnek jognyilatkozatot, a 14 és 18 év közötti fiatalkorú pedig szülői hozzájárulással tehet jognyilatkozatot - tette hozzá a szakember.
A nagykorú is lehet korlátozottan cselekvőképes mentális zavar esetén, amelynek megállapítása orvos szakértői kérdés, az ebből következő belátási képesség csökkenését azonban már a bírónak kell mérlegelnie, csakúgy mint azt, hogy kell-e gondnokság, vagy például a támogató családi környezet miatt szükségtelen, illetve, hogy milyen ügycsoportokra kell kirendelni a gondnokot. Összességében az arányosság és a szükségesség elvének jobban megfelel a cselekvőképesség, gondnokrendelés új szabályozása, hiszen nincs általános korlátozás, minden ügy, minden ember a maga sajátos körülményeivel együtt egyedi elbírálás alá esik - mondta Makai Katalin.
A személyiségi jogok megsértésének szankció között új lesz a vagyoni előny átengedése, ez például olyan esetben alkalmazható, amikor egy bulvárlap cikksorozatában csöpögteti rágalmait, melyek kimutatható bevételnövekedést eredményeznek. Ennek átengedésére kötelezhető a lap, túl azon, hogy megítélhető a vagyoni kártérítés, és a sérelemdíj, amely a nem vagyoni kártérítés helyébe lép - mondta a szakember.
Az előadásokon olyan apró, de lényeges részleteket is megtudhattak az résztvevők, mint például, hogy az új Ptk.-ban az "e törvény" fordulat magát az új Ptk.-t jelenti, az "a törvény" viszont minden törvényt.
A Hvg-Orac Kiadó kúriai bírák és más szakember részvételével többrészes előadássorozatban dolgozza fel az érdeklődő jogászoknak az új Ptk. főbb pontjait, és a kiadó gondozásában hatkötetes kommentár jelent meg, továbbá egyedülálló fordítókulcs, amelyben a régi és az új magánjogi kódex rendelkezései kerülnek egymás mellé a könnyebb egybevethetőség érdekében.
Forrás: MTI
