Képben vagy hogy mi is az a Farkasboroszlán vagy a Kikeleti bangita? Nem egy ragadózó és nem írtam rosszul Zorró foglalkozását sem! Csodálatos növények, mely épp mostanság nyitogatják virágaikat a Hortobágyi Nemzeti Parkban.
Ami nem mellesleg 2023-ban lett 50 éves, nem árt egész évben sűrűn nézegetni aktuális rendezvényeiket, különleges kalandok várnak ránk!
De addig is kövessétek a hagymások, egynyáriak, cserjék és nyílását, olvasgassatok róluk, csodáljátok meg a fotóikat és induljatok neki felfedezni a Hortobágyi Nemzeti Park látnivalóit!
A Tiszakürti Arborétum egyike azon helyeknek, ahol a virágokat élőben is megcsodálhatják a látogatók.
A grófi kertből hogyan lett mára Arborétum?
A Tiszakürtön egy kisebb vadászkastélyt építettett Tige család egyetlen leánya a szarvasi birtokkal rendelkező hadmérnök, gr. Bolza József felesége lett. A fiatal pár nagyszabású terveket szőtt a tiszakürti birtokon, udvarházat kezdtek el építeni a régi vadászlak helyén a református templom melletti nagy, falusi telken. Megszerezték a templom alatti erdős mocsaras kb. 17 ha, a Tisza rendszertelen kiöntései miatt szinte hasznosíthatatlan birtokot. Nem véletlen, hogy a Bolzák is komoly szerepet vállatak a Tisza szabályozásában. Sőt, a pár legfiatalabb leszármazottjának, Bolza Pálnak köszönhetjük a Szarvasi Arborétum létrejöttét is.
Főúri élet és védett növények
A terület biztonságossá tétele után szakembert hívtak, aki megtervezte, kialakította az akkori főúri élethez való parkot: elsősorban a főúri létet kiszolgáló kerti létesítmények, lovaglásra alkalmas utak, teniszpálya, pergolák, imahelyek, a konyhát kiszolgáló zöldséges- és gyümölcsöskert létesült.
Másodsorban az eredeti honos növények mellett, külhoni növények telepítésével egy botanikailag is jelentős parkot alakítottak ki. A kb. 130 éve elindult telepítéskor platánok, hársak, amerikai tölgyek, fenyőfajok kerültek elültetésre, de helyet kaptak az ország és Európa más vidékeiről származó növények is (nehézszagú boróka, luc-, fekete-, erdei és jegenyefenyők). Különösen kedvesek voltak a Tompa által szülőföldjén begyűjtött fenyők, melyeket a kor szállítóeszközein földlabdával ökrös szekéren szállítottak Tiszakürtre.
A világháborúk között a család elszegényedett, így már nem tudták a parkot fejleszteni. A megszálló orosz katonák tüzelőnek használták fel a fenyőfajokat, a falusi lakosság is dézsmálta a fákat. Szerencsére a helyi hatalom gyorsan rájött, hogy nem engedheti szétlopni ezt az értéket. Sok viszontagság után a 60-as évek első felében elkeződött az arborétum kialakítása. 2001-ben Országos Természetvédelmi Terület státuszt kapott az azóta 60 hektárosra bővült park.
Séta a parkban
A főbejáratnál látogatóközpont vetítőterem, artézi kút, a vizére épített vízköpőkkel, medencével és a szabadtéri színpad fogadja a látogatókat.
Arborétumi sétánk közben szobor bukkanak fel a fák és cserjecsoportok, óriási lombos csodák között, az ösvények mentén. Hosszabb, rövidebb sétautakból válaszhatunk, csatorna, híd, a kastély maradványai, tó, tisztások teszik változatossá a látványt.
A legjobban védett ősi területünk: a Bátorligeti ősláp
Olyannyira védett, hogy csak szakvezetéssel, előzetes bejelentkezéssel látogatható. Nem véletlen! Ez az 53 hektáros terület őrizte meg a legteljesebben az Alföld vegetáció- és tájképtörténetének különböző állapotait. Az élőhely hűvös, páradús mikroklímája tette lehetővé, hogy jégkorszaki ritkaságok is megmaradjanak a területen.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, a fényi erdő és a bátorligeti legelő szomszédságában található, legrégebbi fokozottan védett területünk.
A védett terület természeti értékekben igen gazdag, elsősorban a tölgy-kőris-szil ligeterdő, a mocsár, a nyírláp és a hárserdő miatt olyan különleges. A lápból több mint 1100 növény- és közel 7000 állatfajt írtak le. Gazdag madárvilág jellemzi, él itt nyári lúd, borzas gödény, fekete gólya, citromsármány. A hüllőket a békafajták, a mocsári teknős, a tarajos gőte és a vízisikló képviseli. Különlegesség az ősláp környékén a nyerges acsa nevű szitakötő és a szigorúan védett elevenszülő gyík is.
A gazdag növényvilág minden évszakban színpompás. Él itt többek közt rekettyefűz, többféle orchidea, kétlevelű sisakvirág, fehér zászpa, buglyos szegfű, menta, sisaknád, turbánliliom. Védett fajokat is találunk itt, például a szibériai nőszirmot és a hússzínű ujjaskosbort. A virágzó békatutaj, aminek csak 20-25 cm magas virágzata emelkedik ki a vízből szintén az égerláp növényflóráját gazdagítja.
ADL - Debrecenimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges