Jelenlegi hely

Óvodás lesz a gyermekem! 4. rész - Az óvodakezdés hatása anyára

"Anya nyugodj meg, jól érzem magam!" - avagy az óvodakezdés hatása Anyára

Elérkezett az időszak, amikor gyermekünk először lépi át az óvoda küszöbét.

Minden szülői feladat közül talán az egyik legnehezebb elengedni gyermekünket egy olyan világba, ami számunkra is idegen. A gyerekek örömmel várják az óvodát, hiszen rengeteg jót hallanak róla anyától, testvérüktől, szomszédban játszó gyerekektől és vágynak ebbe a közegbe. Folyamatosan erősítjük gyermekeinket, hogy minden szép és jó lesz.

De ki vigasztalja meg a szülőket? Ők hogyan veszik ezt az akadályt? Velük ki törődik, hiszen az ő lelkük is sérül ilyenkor.

Sokan mondják: ,,Az én kicsikém kétségbeesés nélkül itthagy engem” ,,már nem én vagyok a legfontosabb számára” ,,miért nem néz vissza rám?” ,,csak még egy puszit adhatott volna” ,,az óvó nénihez is úgy bújik, mint hozzám”… 
Ahogy kiléptünk az óvoda kapuján, máris könnyeinket törölgetjük, hiányzik gyermekünk, máris azon gondolkodunk, vajon mit csinál most. Talán vissza is fordulnánk, hogy meglessük tényleg minden rendben van? 

Az élet produkált olyan eseteket, amikor azt vettem észre, hogy az anyuka az ablak alatt kukucskál, vagy az ajtóban hallgatózik, vagy öt perc múlva telefonál, hogy sír-e még gyermeke. Így nyugtatva önmagát, mégiscsak jó helyen van gyermeke, hiszen nincs is semmi baj. Később olyan helyzet is adódott, amikor az anyuka kisebb gyermekét az óvoda mellett működő bölcsődei játszóházba vitte, így leselkedve át az oviba, csak azért, hogy láthassa, valóban minden rendben van.

Kis lépés a szülőtől való leválás folyamatában, de nagy ugrás a gyermek életében.

Érdekes, hogy ebben a konkrét szituációban a kölcsönös bizalom már óvodakezdés előtt kialakult, mégis a maga megnyugtatására ezeket a lépéseket meg kellett tennie. Egyik beszélgetés alkalmával elmondta, hogy borzasztóan rosszul esett neki, hogy gyermeke elküldte, sőt otthon sem tudott nyugodt lenni, amíg nem láthatta. Ha csörgött a telefonja, rögtön azt gondolta, biztos az óvodából keresik.

Pedig az óvodakezdés még nem is olyan nagy elszakadás, mint ahogyan ezt a szülők átélik, hiszen ez csak egy apró lépés a szülőtől való leválás folyamatában. Úgy is mondhatnám: kis lépés a szülőtől való leválás folyamatában, de nagy a gyermek életében.

Ne nehezítsük!

Ügyeljünk arra, hogy a kezdeti ujjongást, a várva várt óvodai kezdést ne rontsuk el aggódásunkkal. Ha gyermekünk elengedett, ne kapaszkodjunk görcsösen az ajtóba. Felesleges kérdésekkel ne húzzuk az időt reggel, ezt délután bőven lesz idő megbeszélni. Valószínű sokan magukban birkóznak palástolva érzéseiket, a bizonytalanságot, azt, hogy hiányozni fog gyermekük, de nagyon. 

Tudom, az első napok a legnehezebbek, mert legbelül gyötör a lelkiismeret furdalás, de mindenkinek sikerül. Az anyukák is hozzászoknak az új helyzethez, (talán néhány anyukánál ez tovább tart, mint gyermekénél). Ha a kisgyermek érzi a szülőn, hogy örömteli várakozással tekint az óvodára, büszke arra, hogy gyermeke már nagy és okos, és mennyi érdekes dolog vár majd ott rá, akkor a gyerek ezt megérzi, és ő is bizalommal tekint az óvodára, óvónénire.

Az a szülő, aki maga is szorong, aggódik, hogy jaj, mi lesz vele, mi lesz, ha…-és itt vég nélkül következhetnek az aggodalmak,- ne csodálkozzon, ha a gyerek is feszült, sírós, aggódó lesz.

Az anya öntudatlanul is erősítheti, vagy akadályozhatja gyermeke kinyílását.

Fontos, hogy bizalommal legyünk az óvónő, dadus néni felé. A gyerek minden szónál és mindenkinél jobban olvas anyja arcából, tekintetéből, mozdulataiból. Ezért ne éreztessük mennyire bizonytalanok vagyunk, és hogy mennyire aggódunk. Figyeljük meg, gyermekünk hogyan próbál metakommunikációjával figyelmeztetni bennünket:

,,Anya engedj el, hidd el már egyedül is képes vagyok kezet mosni, az oviban már a kis wc-re is egyedül ülök, és vannak barátaim, akikkel jókat játszunk. Az óvó néni vigyázz rám, figyel rám, és őt is szeretem, de tudd és érezd, hogy: ANYA A VILÁGON ÍGY IS TE VAGY A LEGFONTOSABB SZÁMOMRA! NAGYON SZERETLEK!” – ezt az ölelésük bizonyosan elárulja.

Mindezek ellenére mi, óvónők arra törekszünk, hogy a szülők is pozitív élményként éljék meg gyermekeikkel az óvodakezdést.

Deli Katalin 
óvodapedagógus

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogyan meséljünk a kamaszoknak? Létezik közös pont a szuperhősök és a mitológia között?

Hogyan meséljünk a kamaszoknak? Létezik közös pont a szuperhősök és a mitológia között?

Kamaszoknak mesélni? Kell nekik egyáltalán a mese? És a felnőtteknek? Zalka Csenge Virággal beszélgettünk a mesélés titkairól. Csenge maga is egy tüneményes mesélő. Főállásban mesevilág uralkodónője, mellékállásban pedig A MESEVILÁG nagykövete.
Csók, puszi a gyerek előtt, avagy mennyire illik kimutatni az érzelmeinket a csemetéink előtt

Csók, puszi a gyerek előtt, avagy mennyire illik kimutatni az érzelmeinket a csemetéink előtt

A napokban belefutottam egy anyukák között zajló beszélgetésbe mely igazán megosztotta a társaságot.  Arról diskuráltak a játszótéren ücsörögve, hogy vajon mennyire illik/kell/szabad kimutatni az érzelmeinket a gyerekek előtt. Nagyon érdekes meglátásokat hallottam, melyeket most szeretnék veletek is megosztani. Sőt, kíváncsian várom véleményeteket a témában. – Ihász Anita párkapcsolati tréner írása.
A környezetszennyezés hatással lehet a gyermek nemére?

A környezetszennyezés hatással lehet a gyermek nemére?

Ólom, higany, króm.. nem csak a kémiaóráinkon szereplő elemek. Nap mint nap kapcsolatba kerülünk velük, krómozott eszközök és aluminium edények állnak a konyhákban, ólom van a nem étkezési célokra szánt kerámiamázakban... soroljam?
Ezeken a képeken röhög az internet - a legjobb iskolakezdős mémek 2022-ben

Ezeken a képeken röhög az internet - a legjobb iskolakezdős mémek 2022-ben

Akárhogy nézzük, hosszú volt az a 72 nap nyári szünet.  Biztos lehetsz benne, nem Te vagy az egyedüli, aki csemetéje minden imádata mellett ne érezne időnként így. A sulikezdés okozta féktelen örömképekkel szeretnénk erőt adni a szünet utolsó napjaira.
Ugrás az oldal tetejére