Ebben szeretne a szülőknek segítséget nyújtani a babykitchen.blog.hu, bemutatva a gyermek energiaszükségletét a különböző életkorokban, az adott életszakaszra jellemző táplálkozási kívánalmakat, kitérve arra is, hogy milyen étrendi változtatásokkal kell számolnunk laktózintolerancia és/vagy fruktóz malabszorpció esetén.
Az egy éves korig tartó időszak
A gyermek egy éves koráig tartó időszakában a fejlődés igen jelentős. A csecsemő súlya ezen időszak alatt a háromszorosára növekszik, aminek egyik feltétele a megfelelő energiaszükséglet biztosítása a csecsemő számára. Ebben az esetben, mint a későbbi életkorok során is jelentős szempont, hogy a csecsemő fejlődésének üteme egyenletes képet mutasson. Ebből kifolyólag a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium hat hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálást javasolja, mellyel biztosíthatóvá válik a csecsemő fejlődésének megfelelő üteme. Ez azzal is magyarázható, hogy az anyatej megfelelő arányban tartalmazza azokat a tápanyagokat, melyek megfelelnek a csecsemő számára.
A korosztály energiaszükségletét pontos adatok szerint 80-120 kcal/testtömegkilogramm/nap között határozták meg. Az első hat hónapban a megadott energiaérték felső határát célozzuk meg, majd a következő hat hónapban a fejlődés intenzitása lelassul, így elegendő az ezen határérték alsó határának a biztosítása. Kizárólagos anyatejes táplálás mellett az energiaszükségletet nem szükségszerű számolni, hiszen az előzőekben említett módon történő megfelelő táplálás esetén, ez fedezi a csecsemő energiaigényét. Fontos azonban azt tudnunk, hogy mennyi az a tejmennyiség, ami ezt az igényt képes kielégíteni. Anyatejes táplálás esetén otthon is könnyedén kiszámolható a következő ajánlás: 120-150 ml anyatej mennyiséget kell biztosítani a csecsemő egy testtömegkilogramm/nap- ra vonatkoztatva, így a fent említett energiaérték könnyedén biztosíthatóvá válik.
Az anyatejes táplálás egyik kiemelendő előnyeként említeném azt a tényt, melyet számos kutatás során bizonyítottak, hogy az anyatejben lévő vas mennyiségének majdnem 50%-a képes felszívódni. A csecsemő nem megfelelő vas ellátottsága az értelmi fejlődésben okozhat zavart.
Abban az esetben, ha nincs elegendő anyatej, csecsemőtápszerrel javasolt az etetés megvalósítása.
Mikor és hogyan kezdjük a hozzátáplálást?
Az anyatejes táplálást nem szükségszerű megszüntetnünk a gyermek egy éves koráig. A kizárólagos anyatejes táplálás után, 6 hónapos kortól elkezdjük a hozzátáplálást gyümölcsök zöldségek présnedvével, majd ezek pürésített változatával. A gyümölcs és zöldségpépek bevezetése után a főzelékek bevezetése javasolt. Kezdetben hígabb állagú főzelékeket ajánlanak, majd később ezek lehetnek sűrűbb állagúak is. Az elkészített főzelékeket ezen ételek bevezetése után húspépekkel egészíthetjük ki, melyek a megfelelő fehérje biztosítása érdekében javasoltak. A gluténtartalmú cereáliák (búza, rosz, árpa, zab) bevezetésének ajánlása az elmúlt években megváltozott: az eddigi ajánlás a cereáliák féléves kor utáni bevezetést javasolta, addig az ajánlás ma már a 4, illetve 6 hónapos kor közötti időszakot, mint kívánalmat nevezi meg a gluténtartalmú élelmiszerek bevezetésének.
Tej, méz, tojás, de mikor?
Az előzőekben említett egy – egy új étel bevezetése között célszerű egy-két napos szünetet tartani, hogy megfigyeljük, az adott étel nem okoz-e panaszt gyermekünk számára. Néhány élelmiszert szeretnék említeni, melyek bevezetése meghatározott időszakhoz kötött. Néhány példát említenék:
- Méz: bevezetése a korosztály esetében egy éves kor alatt nem ajánlott.
- Tojásfehérje: adása szintén egy éves kor alatt nem ajánlható.
- Tojássárgája: 8. hónaptól bevezethető.
- Eper: 12. hónapos kortól vezethető be.
- Tehéntej: bevezetését egy éves kor alatt szintén nem javasolják jelentős allergizáló hatása miatt.
Primer laktózintolerancia, veleszületett laktáz elégtelenség
A laktózintolerancia (tejcukorérzékenység) nem túl gyakori formája a primer laktózintolerancia (veleszületett forma) fennállása esetén az etetés anyatejes táplálással nem valósítható meg. Ebben az esetben szükséges a megfelelő anyatej helyettesítő tápszer választása.
Az elsődleges (veleszületett) laktózérzékenység csecsemőkorban igen ritkán okoz az ötödik életév előtt bárminemű tünetet, azonban a későbbi időszakban jellemző tünetek jelentkeznek. Ez az állapot nem egyenlő a veleszületett laktáz elégtelenséggel, hiszen ez az állapot igen súlyos tüneteket okoz már csecsemőkorban is. Ebben az esetben gyermekorvossal és dietetikussal konzultálva szükséges a megfelelő tápszer és a későbbi táplálás kiválasztása a gyermek számára.
Fruktóz malabszorpció (gyümölcscukorérzékenység)
A fruktóz malabszorpció a fruktóz felszívódási zavarát jelenti. Jellemzően nagyobb mennyiségű gyümölcscukor elfogyasztása következtében haspuffadás, hasi görcsök jelentkeznek. Ezért nagyon fontos, hogy leválasztás során megfigyeljük az egyes ételek bevezetése utáni esetlegesen fennálló tüneteket. A leválasztás során az ételek bevezetését érdemes zöldség présnedvekkel, ezek pürésített változatával kezdeni, majd fokozatosan emelni a gyümölcscukor mennyiségét, fokozatosan haladva a magasabb fruktóztartalmú gyümölcsök bevezetése felé. (ld. fruktózegyenértéktáblázat - a szerk.) Kezdetben a leválasztás során ügyeljünk a kis adagokra, 1-2 kávéskanál mennyiséggel érdemes kezdeni az új ételek bevezetését. Ha gyermekünknél panasz jelentkezne egy-egy új étel bevezetése után, konzultáljunk háziorvosunkkal és dietetikusunkkal.
Szerző: Juhász Flóra dietetikus
Forrás: babykitchen. blog.hu
