Az óvodai étkeztetés
Az óvoda többszöri étkezéssel köteles ellátni az intézménybe felvett gyerekeket. Az előírt étkezéseknek táplálkozás-élettani szempontból az egész napi energia-és tápanyagszükséglet 65%-át (napi háromszori étkezés esetén az energiatartalom: 900-1100 kcal) fedeznie kell. A fent említett okok miatt - mint szülő - érdemes tájékozódnunk az adott napi menüről, illetve arról, hogy gyermekünk a kitálalt ételekből milyen mennyiséget evett meg, hiszen a további otthoni étkezést ehhez tudjuk igazítani. Ez mind az energia-és tápanyagigény kielégítése, mind pedig a változatosság összehangolása miatt bír jelentős szereppel.
Ha megfelelő irányba szeretnénk befolyásolni gyermekünk/gyermekeink táplálkozását, elsődleges cél a minél több alapanyaggal való megismertetés lehet. Ezzel megakadályozhatjuk azt, hogy gyermekünk táplálkozása egyoldalúvá váljon, és a későbbiekben se váljon elutasítóvá egy-egy ételféleség iránt. Bevonhatjuk őket a bevásárlásokba, az otthoni főzésekbe, és egy kis szabad kezet is adhatunk nekik, hogy bizonyos határok között, de ők is segítsenek az alapanyagok kiválasztásában.
Mit csináljunk, ha nem akar enni a gyerek?
A kor talán egyik legnagyobb kihívása - a változó ízlésvilág kialakulása miatt - az egyes alapanyagok/ételféleségek irányába mutató elutasító magatartás, vagy az az eset, amikor egyáltalán nem hajlandó enni gyermekünk. Tartsuk szem előtt, hogy az ételek nem lehetnek a büntetés, sem a jutalmazás eszközei, az ételeket erőltetni nem célszerű! Az előbbi részben említett gyakorlatokkal (vásárlás, segítség az alapanyag kiválasztásában) fel tudjuk kínálni számára a több választás lehetőségét, így a számára kedvezőbb ételek kerülhetnek az asztalunkra.
Az étkezések változatossága
Az étkezések alkalmával elfogyasztott ételek tekintetében, ennél a korosztálynál is a változatosság az egyik fő szempont. A táplálkozási szokások kialakulása, és a későbbiekben ezzel összefüggő megbetegedések előfordulása tekintetében néhány példával kiegészítve a következő szempontok érvényesüljenek:
-
Minden tápanyagra szüksége van gyermekünknek, hiszen még ebben az életkorban is intenzív a fejlődés mértéke.
-
Ne szoktassuk gyermekünket a sós ételek szeretetére,
-
az ételek elkészítéséhez ne használjunk hozzáadott cukrot, és
-
az édességekkel ne váltsunk ki étkezést!
-
Szoktassuk inkább őket a zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztására, melynek előnyeit a téli időszakban is kedvezően kihasználhatjuk.
-
A teljes kiőrlésű gabonafélék gyermekünk számára jelentős rostforrást jelentenek, melyek táplálkozásba építésével rendszeres és megfelelő mennyiségű széklet alakítható ki.
-
A jelentős mennyiségű rostfogyasztás mellett ne feledkezzünk meg a nagy mennyiségű folyadék itatásáról, hiszen e nélkül, az ellenkező hatást válthatjuk ki! A megfelelő folyadékfogyasztásról bővebben itt olvashatsz.
Laktózintolerancia és fruktózmalabszorpció az óvodában
Ha az óvodai felvételt követően derül ki, hogy gyermekünknek ételérzékenysége, így pl. laktózintoleranciája és/vagy fruktózmalabszorpciója van, keressük fel az intézményi élelmezésvezetőt/dietetikust. Ebben az esetben a diétás étkezés biztosítása érdekében szükségünk lesz az orvos által felállított diagnózis igazolására.
Léteznek olyan intézmények, amelyek minden jellegű diétás igényt ki tudnak elégíteni (laktózintolerancia és fruktózmalabszorpció esetében is biztosítani tudják a megfelelő étkezést), míg más intézményeknek gazdasági, és egyéb okok miatt erre nincs lehetősége. Ha a gyermek még az óvodába iratkozás előtt áll, mindenképpen tájékozódjunk a diétás étkezés lehetőségeiről.
Szerző: Juhász Flóra dietetikus
Forrás: babykitchen.blog.hu
