Jelenlegi hely

Mire (nem) jó a pszichológus az iskolában?

Az utóbbi években egyre több iskolában találkozhatunk iskolapszichológussal. 2013 óta kormányrendelet rögzíti, hogy amennyiben az iskola tanulólétszáma meghaladja az 500 főt, egy félállású iskolapszichológust kell foglalkoztatni. Ahol a létszám ennél kisebb, ott sok esetben más iskolákkal összefogva alkalmaznak egy szakembert. De mivel is foglalkozik az iskolapszichológus, milyen nehézségek esetén kereshetjük fel? Cikkünkben erre keressük a választ.

Az iskolában, de nem tanárként

Az iskolapszichológus különleges helyet foglal el az iskolai szervezetben. Bár az intézmény szerves része, ismeri a tanárokat, diákokat, részt vesz az iskolai életben, mégis kívülálló, hiszen nem pedagógus, nem tanítja a gyermekeket, nem osztályoz, nem felügyel folyosót. Ez teszi lehetővé, hogy olyan személy tudjon maradni, akinél nem feladatok és elvárások, hanem egy olyan elfogadó, bizalmi légkör fogadja a diákot, ahol az bátran meg mer nyílni, képes segítséget kérni problémái megoldásához. Sokaknak könnyebbség, hogy mindezt az iskola ismerős környezetében, de a pszichológusok etikai kódexe által előírt titoktartás mellett tehetik meg.

Miért van rá szükség?

Az iskolába járás végigkíséri a legtöbb gyermek mindennapjait 6-7 éves kortól a serdülőkoron át a felnőttkor küszöbéig. Ebben a bő évtizednyi az időszakban hatalmas biológiai, gondolkodásbeli, szociális és személyiségbeli fejlődés megy végbe. A gyermekből lassan felnőtt lesz, évről-évre egyre önállóbb, felelősségteljesebb, egyre többet ismer meg a világról, társairól és önmagáról. Ezekben a folyamatokban lehetnek kisebb-nagyobb elakadások, krízisek, hiszen mind a gyermeknek, mind a családnak meg kell találni a válaszokat az újabb és újabb élethelyzetek kihívásaira. Ezen nehézségek egy része teljesen normális, a fejlődéssel jár, mégis megterhelő időszakot jelent a fiatalok, a szülők és a pedagógusok számára egyaránt. Ezek minél zökkenőmentesebb „átvészelésében” tud segíteni a pszichológus, akinek legfontosabb feladata ezekben az érzékeny és változásokkal teli életszakaszokban a komolyabb pszichés zavarok megelőzése, tanulók személyiségének fejlesztése, valamint a nevelő-oktató munka segítése.

Milyen nehézségekkel lehet felkeresni az iskolapszichológust?

Az iskolába lépéskor az iskolai szabályokhoz, fegyelemhez való alkalmazkodás, az új osztálytársak közé való beilleszkedés, a szülőktől való hosszabb elszakadás, az iskolai feladatok, elvárások teljesítésének újszerű élményeivel kell megismerkednie a gyermeknek. A serdülőkor kezdetével egyre nagyobb szerephez jutnak a barátok, a kortárs kapcsolatok, valamint ebben az időszakban történik a személyiség intenzív formálódása, a saját felnőtt identitás kialakítása, mely egy igen küzdelmes folyamat, sokszor lázadással, az addigi értékek átmeneti elutasításával, felülvizsgálatával jár. Ilyenkor alakul ki a nemi szerepviselkedés, fellángolnak az első szerelmek. A fent felsorolt, a fejlődés természetes velejáróként adódó nehézségek, ún. normatív krízisek mellett sokszor az iskolai évek alatt jelentkeznek a tanulási vagy pszichés zavarok első jelei, melyek gyanújakor érdemes mielőbb utánajárni annak természetének, hogy a megfelelő fejlesztés lehetővé váljon.

Fiatalabb korban jellemzőbb, hogy a szülő vagy a pedagógus keresi fel az iskolapszichológust konzultáció céljából, míg a serdülők többnyire maguk kérnek segítséget.

A diákokkal való személyes foglalkozás mellett a pszichológus osztályokkal, csoportokkal is dolgozhat, szervezhet például pályaválasztási tanácsadást, szűrővizsgálatokat, csapatépítést, felmérheti egy osztályközösség jellemzőit, tarthat tanulásmódszertani tréninget, önismereti foglalkozásokat, filmklubot, előadásokat. A sor szinte végtelen, a pszichológus ezen lehetőségek közül választja ki a legmegfelelőbbet az iskola és a diákok lehetőségeitől és igényeitől függően.

A pedagógusokkal való munka

Az iskolapszichológus fontos feladata a pedagógusokkal, osztályfőnökökkel történő konzultáció, hiszen ők azok, akik a tanórákon nap mint nap találkoznak a diákokkal, végigkövetik fejlődésüket, így fontos jelzési szerepük van. Ha bármilyen nehézséget, változást észlelnek a gyermek teljesítményében, viselkedésében, akkor a pszichológust bevonva közösen tudják keresni a megoldási lehetőségeket, legyen ez akár személyes foglalkozás, a szülővel való egyeztetés, az egész osztállyal történő munka vagy egy olyan stratégia kidolgozása, amelynek tanórák alatti alkalmazásával csökkenthetőek a nehézségek. A pszichológus így közvetlenül is segítheti a pedagógus munkáját. Ezek mellett fontos szerepet kap a tantestületen belül a pszichológiai ismeretterjesztés, a különböző pszichés zavarok biológiai és lelki hátterének megismertetése, mely tudás birtokában a pedagógus jobban érti és így könnyebben tudja kezelni a felmerülő nehéz helyzeteket.

Amikor további segítségre van szükség

Előfordulnak olyan helyzetek, amikor a nehézség feltérképezéséhez pontosabb, mélyrehatóbb vizsgálatra van szükség. Ilyen helyzet lehet például a részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), autizmus spektrum zavar, hiperaktivitás, figyelemzavar, szorongás, hangulatzavar, viselkedészavar vagy evészavar gyanúja. Mivel a komplex pszichológiai és gyógypedagógiai diagnosztikához az iskolában nem adottak a feltételek, ebben az esetben a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálat vagy gyermekpszichiátriai ill. mentálhigiénés szakrendelés felkeresése történik. Ez az eljárás hasonló az iskolaorvos munkájához, aki amennyiben a szűrővizsgálatok alapján szükséges, beutalót ad további kivizsgálásra a megfelelő szakorvoshoz. A gyermek vizsgálata után kiadott szakvélemény tartalmazza a javasolt fejlesztéseket és azt, hogy ezeket az iskolapszichológus lássa el, vagy a szakszolgálat munkatársa. Komolyabb pszichés nehézségek esetén az iskolai környezet már nem alkalmas terep a gyógyításra, szerencsésebb, ha a kezelés egy külön intézményben, arra speciálisan képzett szakember vezetésével történik. Ilyenkor az iskolapszichológus feladata ennek a külső folyamatnak az iskolán belüli támogatása.

A Pedagógiai Szakszolgálatokról
A területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálatok feladata közé tartozik többek között a korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás, logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás, pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelés, tehetséggondozás és a szakértői bizottsági tevékenység. Ezen szolgáltatások igénybevétele történhet az iskolapszichológus vagy a pedagógus ajánlására, de a szülő egyéni kérésére is.

Tévhitek, avagy mit NEM csinál az iskolapszichológus

Az iskolapszichológus munkájával kapcsolatban sok tévhittel, irreális elvárással is találkozunk. Munkája elősegíti a problémák megelőzését vagy megoldását, de egy sok év alatt kialakult helyzetet nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Nem várhatjuk tehát tőle, hogy gombnyomásra „megjavítsa” a problémásnak minősített gyereket, megszelídítse a lázadó osztályt. A változás általában egy lassú, fokozatos folyamat, melyben mind a diáknak, mind a szülőnek, pedagógusnak és pszichológusnak elengedhetetlen szerepe van.

Az sem szerencsés, ha az iskolapszichológussal való találkozást egyfajta fenyegetésként használják: „Ha nem viselkedsz rendesen, leküldelek a pszichológushoz!”. Ez rombolja a pszichológus iránt tanúsított bizalmat, valamint a szakmai munkát is aláássa. Az önmagunkon való belső munka egy komoly elköteleződést és belső motivációt igénylő folyamat. Ha büntetésként próbálják használni, az csak ellenállást és dacot szül, és ha a diák meg is jelenik a pszichológusnál, a közös munka terméketlen lesz, míg a fiatal maga önként nem akarja a változást.

Az iskolapszichológus a tantestület tagjaival minden esetben csak a diákok ügyében konzultál, így nem nyújthat segítséget a pedagógusok magánjellegű problémáival kapcsolatban. Bár csábító a könnyen megszólítható pszichológus jelenléte, a munkatársi kapcsolatot és együttműködést megzavarja, ha az iskolapszichológus a pedagógus személyes segítőjévé válik. A diákok érdekében végzett hatékony munkához fontos, hogy a pedagógus és a pszichológus egyenrangú partnerként tevékenykedjen.

Miért érdemes felkeresni?

Az iskolapszichológiai ellátás egy ingyenes és könnyen igénybe vehető szolgáltatás. Szülőként érdemes kérdéseinkkel is hozzá fordulni, hiszen inkább derüljön ki a beszélgetés során, hogy nincs komolyabb probléma, mint hogy tétlenül elmenjünk az intő jelek mellett. Egy kezdődő nehézségnél minél hamarabb felismerésre és kezelésre kerül a sor, annál kisebb a valószínűsége, hogy további problémák rakódnak rá az évek során. A gyermekek olyanok, mint egy növekvő facsemete: eleinte még rugalmas a törzse, ágai, könnyebben tudunk neki segíteni a megfelelő fejlődésben. Ha már erős kérget növesztett, kevésbé képes rugalmasan változni. Segítsünk gyermekünknek, diákjainknak, hogy szükség esetén megkapják azt a segítséget, ami támogatja egészséges testi-lelki fejlődésüket!

Somogyi Klára - iskolapszichológus, családterapeuta-jelölt
Fotó: Pixabay
Forrás: Budapestimami

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.
Ugrás az oldal tetejére