Többen teljes meggyőződéssel állították, hogy a pépek bevezetése megoldja végre az éjszakázást, hiszen nem lesz éhes a kisfiam.
Valaki azt mondta, hogy a hasfájást és ezzel járó küzdelmeinket is meg fogja oldani, nem is beszélve arról, hogy nekem mennyivel egyszerűbb lesz, hiszen bárhol meg tudom etetni egy kis gyümölccsel, zöldséggel.
Így nagy reményekkel - egészen pontosan egy héttel kisfiam 6 hónapos kora előtt - elhatároztam, hogy belekezdtünk a hozzátáplálásba. Ekkor sok-sok kérdéssel szembesültem:
- Mivel kezdjünk?
- Mikor adjam?
- Mennyit adjak?
Végül hosszas töprengés után az alma mellett döntöttem, és először délelőtt a szoptatásoktól függetlenül adtam kisfiamnak. Pont annyit, amennyit elfogadott. Először ez tényleg egy-két kanál volt, de pár nap után már sírásban tört ki, hogy nem kap többet, így az ötödik-hatodik nap környékén már megevett egy egész reszelt almát.
Örültem, hogy ez ilyen egyszerűen megy. Akkor még nem sejtettem, hogy a java még csak most kezdődik...
Pfúj, nem szeretem!
Az alma után jött a répa, amit kisfiam szintén szívesen megevett. Ezután következett a burgonya, hiszen tudtam, hogy a későbbiek során ez lesz az a zöldség, amivel sűríteni fogom a főzelékeit.
És ekkor jött az első nehézség: A krumplit bizony nem akarata megenni. Mások hogyan boldogulnak ezzel???
- A barátnőm tudomásul vette, hogy gyermeke ezt a zöldséget nem szereti, és édesburgonyával próbálkozott helyette. Jó ötlet! De 1 darab édesburgonya ára majdnem 1 kg normál burgonya árának felel meg... Így más megoldást kerestem.
- Védőnőm említette, hogy többféle módon lehet az étel elkészíteni. Ezt már hasznosabb tanácsnak gondoltam, így a hagyományos vízben párolás helyett betettem egy megmosott krumpli és almát héjastól a sütőbe. És valóban, kisfiam így sütve almával keverve elfogadta, sőt falta a burgonyát!
Új nap - új probléma!
Végre eljött az idő, hogy a délelőtti szoptatást ki tudtam váltani péppel. Nagyon örültem, hiszen így lehetőségem nyílt arra, hogy kicsit tovább távol legyek, amikor a gyermekfelügylet meg volt oldva. Nem is gondoltam bele, hogy itt is lehetnek buktatók.
De sajnos voltak. Amit tejcsatorna elzáródásnak neveznek. A mellben pangó tej fájdalmas csomóvá állt össze, és csak nagyon nehezen, több nap alatt tudta a kisbabám leszívni azt. Szerencsére szakszerű segítséget kaptam a La Leche Liga egyik szakértőjétől, így viszonylag hamar sikerült ezt is az akadályt is megugranom.
Nonstop piac, főzés, mosás, takarítás...
Így utólag azt mondom: nem is volt ez olyan vészes. No és persze a munka nagy része most kezdődik. Most már 3 étkezésre kap szilárd ételt a kisfiam. Egy nap kétszer eszik főzeléket benne hússal, esetleg májjal, tojássárgájával, egyszer pedig gyümölcsöt és valamilyen ropogtatni valót.
A megfizethető, magyar, minőségi zöldség és gyümölcs beszerzését a helyi piacokon szoktuk megoldani. Minden nap főzök neki, zöldséget pucolok, gyümölcsöt pucolok, reszelek, mixelek. Naponta háromszor elmosogatom a használt edénykéket, az etetőszéket, a műanyag előkét letakarítom.
Összeseprem a földre került keksz, kölesgolyó, buláta és egyéb darabokat, falatokat. Felmosom a főzelékektől zöld-narancs-sárga-piros színben pompázó fehér járólapunkat.
Amikor indulunk valamerre kirándulni, előre elkészítem és elcsomagolom az ételét. Persze előke, kanál, törlőkendő, váltóruha is kerül a csomagba. Nem mindig sikerül a ruhácskát megóvni az ételfoltoktól, így a babaruhák mosása is napi rendszerességgel történik. Alkalmanként szoktunk bébiételt is venni, kisfiam szívesen meg is eszi, ez kényelmes, viszont több száz forintba kerül egy adag.
Robot üzemmód újratöltve!
Hamar kiderült az is, hogy a takartó-robot üzemmód mellett nem árt egyéb programokat is betáplálni a memóriámba. Sok esetben igazi animátornak érzem már magam, amikor azon küzdök, hogy kisfiam figyelmét még egy pár kanál erejéig az étkezésre tudjam irányítani.
Ragaszkodik hozzá, hogy adjak neki valami olyat, amit ő, mint már "nagy" 9 hónapos baba meg tud fogni és egyedül enni. Emellett kell megoldani, hogy a kanalat, amivel épp etetem, ne tudja elkapni vagy kicsapni a kezemből. Sokat énekelek, úgy teszek, mintha én is kanalaznám a főzelékét, bohóckodok. De továbbra is az a legizgalmasabb játék, hogy a kanál tartalmát az etetőszék tálcáján szétkenje.
Teli pocak, nyugodt, csendes éjszakák? Na, azok nincsenek!
Nagyon reménykedtem, hogy kisbabám át fogja végre aludni rendszeresen az éjszakákat. Főként ezért sürgettem annyira a hozzátáplálás megkezdését. Viszont nálunk ez nem történt meg annak hatására sem, hogy most már többször is eszik kanalas ételt. Többször átaludta már az éjszakát, viszont rengeteg esetben többet tartózkodtam a gyerekszobában, mint a franciaágyunkban.
Helló hasfájás és emésztési gondok!
Sajnos, ahogy az éjszaka átalvása sem történt meg, úgy a pocakfájás, emésztési gondok sem múltak el a hozzátáplálás megkezdésével. Sőt eleinte még rosszabb is volt kisfiamnak, mivel a szilárd étel hatására ritkábban tudott "produkálni", és a zöldségek, gyümölcsök hatására jobban fel is puffadt.
Három hónappal azután, hogy kisfiammal nekiálltunk a hozzátáplálásnak, úgy látom ezt a folyamatot, mint egy szükséges, de nem éppen pihentető lépést a gyermeknevelésben.
Nekünk anyukáknak nem könnyebbséggel, inkább több feladattal jár a hozzátáplálás. Na, persze az ezzel járó mosolyok és fintorok feledhetetlen pillanatokat okoznak életünkben!
Noémi
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
