Jelenlegi hely

Amikor a mindennapi kenyerünk ellenséggé válik – Diéta vagy sem?

A „Három a magyar igazság, negyedik a ráadás” szállóigét követve a coeliákiát, a gluténallergiát és a nem-coeliákiás gluténérzékenységet boncolgató sorozatunk végéhez érkeztünk (előző részek itt, itt és itt). Utolsó témánk is ráadás-jellegű: idén tavasszal jelent meg a The Journal Of Pediatrics című szaklapban Prof. Norelle R. Reilly (Columbia Egyetem) cikke arról, hogy egyre többen fogyasztanak gluténmentes élelmiszereket és tartanak gluténmentes diétát (GMD) indokolatlanul.

 

Néhány szó a gluténról és GMD-ról: a glutén a kalászos gabonafélék egyik fehérjecsoportja, mely az oldhatatlan gluteninekre és az alkohol-oldékony prolaminokra osztható. A búzában, árpában és rozsban található prolaminok szerkezete nagyon hasonló, aminosav-összetételük miatt rendkívül ellenállóak az emésztőrendszer enzimeivel szemben. A kukorica és a rizs prolaminjai teljesen más jellegűek, ezért fogyaszthatók szabadon a GMD során. A zab szerkezetét tekintve egy átmeneti típust képvisel, emiatt állandó vita folyik a gluténmentes étrendben betöltött helyéről.  

A coeliákia az ókor óta ismert betegség, az évszázadok során sokan sokféle csodaszerrel, diétával (pl. banándiéta) próbáltak segíteni a betegeken. Az igazi áttörés az 1950-es években történt, ekkor jött rá ugyanis egy holland orvos - Willem-Carel Dicke - hogy a gabonafélék fogyasztásának csökkentése enyhíti a coeliákiások tüneteit. Az érintettek számára jelenleg az egyetlen terápia az élethosszig tartó GMD, azaz a búza, árpa és rozs teljes elhagyása az étrendből. Természetesen folynak a GMD kiváltását célzó kutatások - pl. a glutén emésztését segítő enzim pótlása szájon át ígéretes -, de a munkát nagyban nehezíti például, hogy a betegségnek nincs megfelelő állatmodellje.

Az interneten sok hibás információ kering a gluténról és a GMD-ról, a professzornő írása ezeket igyekszik eloszlatni:

Első állítás: A GMD tartása egy egészséges életstílusra való áttérés, hátulütők nélkül.

Azoknál az embereknél, akiknél sem coeliákiát, sem gluténallergiát, sem nem-coeliákiás gluténérzékenységet nem diagnosztizáltak semmi sem bizonyítja, hogy a GMD bármilyen előnnyel jár. Sőt, ha a diétát orvos vagy dietetikus segítsége nélkül követik, ennek épp az ellenkezője lehet igaz, mert a gluténmentes élelmiszerek gyakran több zsírt és cukrot tartalmaznak, mint „gluténes” társaik. A szakirodalomban több tanulmány számol be a GMD következtében fellépő elhízásról, túlsúlyosságról, inzulin-rezisztenciáról, valamint hiánybetegségekről (B-vitamin, folát, vas). Ezen kívül különböző méreganyagok is nagyobb mennyiségben juthatnak be a saját szakállukra GMD-t tartók szervezetébe: az arzén például nagy mennyiségben található a rizsben, amely kedvelt és olcsó „gabonapótlék”. A dietetikus által kísért változatos és sok nyersanyagot felhasználó diétával ez jelentősen csökken.

Második állítás: A glutén ártalmas.

A coeliákiásokban a glutén elfogyasztása után belső, illetve adaptív immunválasz keletkezik, a gluténallergiásoknál allergiás reakció lép fel, a nem-coeliákiás gluténérzékeny betegek tüneteinek háttere jelenleg nem teljesen tisztázott, az egészséges emberekben a glutén káros hatását viszont nem támasztja alá semmilyen tudományos adat, a kísérletek a toxikus hatás hiányát igazolják. Egyes (nem bizonyított) elméletek szerint a coeliákia és a nem-coeliákiás gluténérzékenység egyre gyakoribb előfordulása a búza gluténtartalmának emelkedésével és/vagy a megnövekedett készétel- és/vagy gluténfogyasztással magyarázható.

Harmadik állítás: Csak a coeliákia diagnózisa indokolja a GMD-t.

A búza, árpa és rozs teljes elhagyását az étrendből több okból is javasolhatják a szakorvosok:

1) coeliákia: a megfelelő diagnózishoz a HLA-DQ2 vagy -DQ8 gén azonosítása, vérteszt, illetve a vékonybél nyálkahártya-károsodásának vizsgálata szükséges. Ha mindhárom tényező jelen van, a diagnózis felállítása után az élethosszig tartó GMD-t javasolják terápiaként.

2) gluténallergia: a diagnosztizálás vérvizsgálat, bőrpróba, illetve provokációs-eliminációs teszt alapján történik. Sokszor elég a búzafehérjéket tartalmazó élelmiszereket elhagyni, mert elképzelhető, hogy a rozs- és árpaszármazékok nem okoznak tüneteket!

3) nem-coeliákiás gluténérzékenység: ha a coeliákiát és a gluténallergiát sikerült kizárni, de a kellemetlen tüneteket mégis a gluténtartalmú ételek fogyasztása okozza, akkor beszélünk nem-coeliákiás gluténérzékenységről. Viszonylag új kórképnek számít, ezért sok még a megválaszolatlan kérdés. Egy olasz kísérletsorozat kimutatta, hogy a nem-coeliákiás gluténérzékeny betegek esetén a glutén elhagyása, majd visszaadása után a betegek 86%-ánál nem jöttek vissza a tünetek. Ennél a betegségnél sajnos gyakori az „öndiagnózis”, holott a tüneteket okozhatja pl. tejcukor érzékenység vagy irritábilis bél szindróma is.

Negyedik állítás: Helyes dolog kivonni a glutént a coeliákiás betegek elsőfokú rokonainak étrendjéből, illetve megvonni olyan csecsemőktől, akiknél felmerülhet a betegség lehetősége.

A vele egy háztartásban élő családtag diagnosztizálása után kényelmi, illetve praktikus szempontok miatt sok coeliákiás beteg elsőfokú rokona kezd GMD-ba, pedig a klinikai adatok azt mutatják mindössze 7,5% az esély arra, hogy náluk is felüti a fejét a betegség. Hosszú ideje vita tárgyát képezi, hogy a coeliákiával terhelt családokba érkező babák mikor kapjanak először glutént. Az utóbbi két évben közzétett, a világ több országából származó adatok szerint a glutén adásának kezdete nem befolyásolja a betegség kialakulását, a genetikailag fogékony babáknál mindenképp megjelennek a tünetek, ezt legfeljebb késlelteti, ha a glutént későbbi időpontban kezdik adni a gyermeknek. (Nem találtak összefüggést a coeliákia és aközött, hogy a baba tápszert vagy anyatejet kap.)

 

Írta: Kerekesné Tóth Boglárka, tudományos segédmunkatárs (Debrecenimami)

Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
A szerző a felmerülő kérdéseket a tothbogi@med.unideb.hu e-mail címen szívesen megválaszolja!

 

Itt található az eredeti, angol nyelvű cikk


 

Fotók: pixabay.com

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.
Ugrás az oldal tetejére