"Patriarchális társadalomban élünk" - mondják a lányok-asszonyok, akik keveslik a hölgyek számát a Magyar Országgyűlésben, és nem értik, miért nem lehet bevezetni hazánkban a női kvótát. Állításukat meg azzal is alátámasztják, hogy nagyon kevés a női felsővezető Magyarországon az üvegplafon elmélet miatt.
"Matriarchátusban élünk" - mondják a férfiak, akik gyes-re kényszerülnek, mert a feleségük jövedelme magasabb az övéknél, de ha a házasságuk sajnálatos módon megromlik, a gyermekeket szinte automatikusan mégis az anyának ítéli a hazai bíróság.
Mi hát az igazság? Őrmesterek, vagy kiszolgáltatott helyzetben élő, minimum lelkileg bántalmazott nők a mai anyák és vad macsók, vagy papucsférjek a mai apák?
"A legnagyobb problémát az okozza, hogy a nemi szerepek nem felcserélődtek, hanem gyakorlatilag tipizálhatatlanokká váltak, hiszen családonként változnak, sőt egy családon belül is megfordulhat a felállás az egzisztenciateremtés fontossága miatt az együtt eltöltött évek során. Ezt a rugalmasságot nem képes az emberi agy feldolgozni, tehát a hagyományos családmodell eltűnése neuroticizáló tényező. Senki ne értse félre a gondolatmenetet. Nem a gyermekkorunkban megszokott tankönyv rajzokat szeretnénk követni, miszerint anya főz, míg apa újságot olvas napi minimum 8 óra munka után. Fontos azonban, hogy a női egyenjogúság ne női testbe bújtatott férfiakat generáljon, és a férfiak ne legyenek az őrmester feleségük szolgái" - mondta Dr. Szöőr Anna jogász-pszichológus, aki kiemeli: egyenjogúság nincs valódi mellérendeltség nélkül.
A szakember szerint, ha a mellérendeltséget minden férfi és nő elfogadja a párkapcsolatban, akkor nem gond sem a pelenkázás, sem a "ki mikor keres többet" dilemma.
"Gyárthatunk elméleteket, de nincsenek már kőbe vésett szabályok a női és férfi szerepekre vonatkozóan. Akkor segítünk a gyermeket vállaló pároknak, ha felkészítjük őket arra, hogy a rajtuk kívül álló megváltozott világban, fel kell készülniük a rugalmasságra, azaz, hogy nem minden élethelyzetben működhetnek az otthonról hozott, vagy máshol tanult, esetleg idealizált klasszikus minták" - tette hozzá Dr. Szöőr Anna, aki hozzátette: a gyermekáldás utáni korai nevelés megélése, ugyanolyan siker lehet az anyák, mint az apák számára.
A pszichológus úgy véli, a gyermeknevelésben való kiteljesedés a nőknek és a férfiaknak egyaránt fontos. A skandináv államokban az apák nem érzik degradálónak azt, hogy otthon kell maradniuk a csecsemőikkel, pontosan tudják, hogy a korai inprinting milyen fontos szerepet játszik a későbbi szülő-gyermek kapcsolatban.
Dr. Szöőr Anna szerint társadalmi szemléletváltásra van szükség, amelynek mozgatórugója a flexibilitás.
"Azt hiszem egyikünk sem szeretné, hogy az új anyamodell az őrmester szinonimája legyen, ahogy a papucsférj sem lesz az az apamodell, akire az új generáció felnéz és hasonló akar lenni. Társadalmi szinten kell tennünk valamit a folyamatosan egzisztenciális félelemben élő, valamint a karrierre törekvő családok érdekében, hogy a stafétabot továbbadása ne akadjon el" - tette hozzá a szakember, aki a témafelvetést vitaindítónak szánja annak érdekében, hogy megmentsük az utódgenerációk számára életre szóló biztonságot adó hagyományos családmodellt.
Forrás:
Pharmaforte
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges