Jelenlegi hely

A média hatása a gyerekekre és a fiatalokra - Összefoglaló a Nemzetközi Médiakonferenciáról

Tudtad, hogy a 6-7 éves korban szerzett első online élmények és tapasztalatok nagyon fontosak? A gyermekmentő szolgálat az európai Safer Internet Programban a gyermekek, szülők és tanárok felvilágosítását tűzte ki célul. Az idei konferencián szó volt az online tér veszélyeiről, a médiahasználati szokásokról, a szülői mediációról, a netes történetekről is.

Október 1-2. között rendezte meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) a X. Nemzetközi Médiakonferenciát a Magyar Tudományos Akadémián, az EU Safer Internet Program támogatásával.

A konferencia lehetőséget adott a szakembereknek arra, hogy megvitassák, hogyan befolyásolják a digitális médiumok, a számítógépes játékok, valamint a digitális eszközök, alkalmazások a gyermekek és a fiatalok fejlődését. 

Az eseményen két nap alatt 33 hazai és nemzetközi előadó vett részt, közel 300 fős hallgatóság előtt. Megosztotta tapasztalatait a közönséggel többek között Dr. Aczél Petra (BCE), Cseh Gabriella (Facebook), Krasznay Csaba (NKE), Mészáros Antónia (Unicef Magyarország) és Ránki Sára bűnügyi nyelvész.

A szervezők olyan szakembereket igyekeztek meghívni, 15 perces előadásokra, akik friss kutatásokat végeztek a témában.

A plenáris ülés mellett a műhelymunka két szekcióban, kerekasztal-beszélgetés formájában folyt.

  1. Jó gyakorlatok és IKT-eszközök az oktatásban, a tanórákon: médiapedagógia, módszertan.
  2. A digitális függőség, mint a modern kor betegsége. Mit mond a WHO?

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke megnyitójában arról beszélt, hogy a gyermekeket meg kell tanítani az internetezés szabályaira, hasonlóan a közlekedési szabályok elsajátításához. Elmondta, hogy szeretnék, hogy minél több internethasználó böngészhessen biztonságos körülmények között, illetve probléma esetén az érintettek tudják, kihez fordulhatnak.

Céljuk, hogy egyszerre hívják fel a figyelmet az interneten leselkedő veszélyekre, és teremtsék meg a segítségnyújtás lehetőségét. A Gyermekmentő Szolgálat az európai Safer Internet Program hazai (SIP) tudatosságnövelő központként és konzorciumvezetőként a gyermekek, szülők és tanárok felvilágosítását, a program népszerűsítését tűzte ki célul, immár 10 éve.

NÉZD MEG AZ ELŐADÁSOKAT!

Sterner Zoltán, az NGYSZ internet-oktatója előadásában azt hangsúlyozta, hogy a felvilágosítást minél fiatalabb korban el kell kezdeni, mivel már a 6-7 éves gyerekek is böngésznek az interneten, ismerik a közösségi oldalakat. A szakértő elmondta, hogy több mint száz oktatójuk tart a biztonságos internetezést segítő ingyenes oktatást diákok és felnőttek részére szerte az országban. Elmondta azt is, hogy az NGYSZ a Legfőbb Ügyészséggel is együttműködik a gyermekek kibertérben való biztonsága érdekében. 

Prof. dr. Kósa Éva kiemelte, annak ellenére, hogy a mai fiatalok szülei már többnyire nem „digitális bevándorlók”, hanem „digitális bennszülöttek”, a szülők gyerekeik médiahasználatában való részvételére, a szülői  mediációra vonatkozó vizsgálatok eredményei alapján azt látjuk, hogy ennek mértéke és formái nem változtak jelentősen az elmúlt két évtizedben.  

„Az eltelt időszak ugyanakkor számos változást hozott a fiatalok eszközellátásában és médiahasználati szokásaiban: az internethasználat ideje folyamatosan emelkedik, és az online aktivitás negatív jelenségei is szaporodnak. Mindezzel a változással a szülői mediációnak is lépést kell tartani, elérve azt, hogy a kommunikáció, az érintkezés és az együttélés érvényes normái az online világban is érvényesek legyenek. Ehhez a célhoz további kiaknázható lehetőséget nyújtanak a kortárs mentor programok is.” – tette hozzá.

Dr. László Miklós a Kósa Évával és Danó Györgyivel készített legújabb kutatásuk eredményeiről számolt be. Vizsgálatuk fókuszában a fiatalok különböző online felületeken megélt negatív tapasztalatai állnak. A kutatók abból indultak ki, hogy a folyamatosan változó médiahasználati szokások, új felületek azt eredményezik, hogy a médiagalaxisnak mindig van egy olyan szeglete, ahol (mi felnőttek) nem tudjuk, hogy (pontosan) mi történik. Ahhoz, hogy jobban megérthessük ezt a világot, kvalitatív kutatást végeztek: középiskolásokat és egyetemistákat kértek arra, hogy írják le netes történeteiket.

A vizsgálat eredményeinek bemutatása három témakört ölelt fel. Először a folyamatosan változó médiahasználati szokásokról esett szó. Ezután a fiatalok történeteiben megjelenő veszélyek kategorizálására került sor, végül pedig ezek hatásairól is szó esett.

Vizsgálatuk során a kutatók azt kérték a fiataloktól, hogy írjanak egy történetet arról, amikor őket vagy egy ismerősüket online zaklatott valaki, vagy amikor egy ismerősük valami durva dolgot csinált online, amivel ő nem értett egyet, vagy amikor valami olyan történt vele vagy egy ismerősével a neten, ami megrémisztette, vagy egyenesen sokkolta. A megkérdezettek több mint 250 esetet osztottak meg a kutatókkal (volt, aki többet is), akik ezeket kategóriákba sorolták. 

Az elemzés talán legfontosabb eredménye, hogy a nemzetközi adatokkal megegyezően azt találták, hogy bár a szülők a „contact” veszélyektől féltik elsősorban a gyerekeiket (találkozás, idegenekkel való kapcsolatfelvétel stb.), a fiatalok negatív élményeinek jelentős része „content” típusú, azaz a tartalomhoz köthető.

Dr. Ságvári Bence előadásában kitért arra, hogy a szülők, pedagógusok számára általánosságban megfogalmazható, hogy a tudatos és biztonságos internethasználatra való felkészítést érdemes idejekorán elkezdeni, és fokozatosan, a gyerek életkorának és személyiségének megfelelő lehetőségekre, kockázatokra és problémákra fókuszálni. 7 és 10 év között nagyon fontosak az első élmények és tapasztalatok.

„Ebben az életszakaszban van lehetőség kialakítani a kereteket, normákat. Jól megválasztott szabályokkal, ésszerű korlátokkal, de a gyerekek elől a világ számukra fontos (online) részeit nem elzárva meg lehet alapozni egy későbbi, kommunikációra és kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatot gyerek és szülő, illetve pedagógus között.

Ebben az időszakban a technikai szűrőprogramok alkalmazása is jó szülői stratégia lehet – amennyiben a szülő ennek szükségét látja.” – tette hozzá.  

A következő, 11 és 13 év körüli időszak talán a legfontosabb. A felső tagozatba lépéssel „kitágul a világ”, egyre több eszközt egyre több célra és formában kezdenek el használni a gyerekek. A legtöbben ebben az időszakban már saját mobiltelefonnal rendelkeznek, és megkezdődik az intenzív online „társasági élet” a saját közösségükben. A korlátok és szabályok még ebben a korban is működhetnek, azonban egyre inkább az aktív mediációnak, az érdeklődésnek, a beszélgetéseknek kell teret adni.

14 év felett a szülő szerepe általánosságban is átalakul, így egyre kevésbé működik (és kívánatos) a szabályozás és korlátozás. Fontos viszont a folyamatos párbeszéd fenntartása és az odafigyelés az olyan jelekre, amelyek esetleg valamilyen negatív, rossz élményt, problémát jelezhetnek – fejezte be az előadását Ságvári Bence.

A szervezők a korábbi évekhez hasonlóan az összes előadás videoanyagát és prezentációját feltöltötték a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Youtube csatornájára.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatról

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete 1990 májusában jött létre a hannoveri szervezet mintájára és támogatásával. Célja a fizikailag és értelmileg sérült, az árva és más rászoruló gyermekek felkarolása, életkörülményeinek javítása, jövőjük megalapozása.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat az Európiai Unió Safer Internet Program hazai koordinátora és tudatosságnövelő központja, oktatói az internet biztonságos használatának oktatásával, a felhasználók tudatosításával foglalkoznak.

Szervezetünk 2019-től működteti a hotline-t is, ahol a felhasználók bejelenthetik a káros és illegális tartalmakat a www.biztonsagosinternet.hu bejelentőfelületen.

További információ: www.gyermekmento.hu www.saferinternet.hu

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Készíts saját Állatkertet! - 10 részes nyomtatható kreatív kézműveskedés és játék

Készíts saját Állatkertet! - 10 részes nyomtatható kreatív kézműveskedés és játék

A Fővárosi Állatkert oldalán ingyenesen letölthető és nyomtatható kreatív sorozatot találtunk, ami az alkotókedvű állatbarátoknak szól. Készítsd el saját állatkertedet! Az elefántoktól a majmokig, a szavannák lakóitól a kengurukig sok állattal megismerkedhettek, rejtvények, színezők és más kézműves foglalkoztatók várnak.
Fiús kontra lányos anyukák – tényleg van különbség?

Fiús kontra lányos anyukák – tényleg van különbség?

Balett, pörgős szoknya és színes hajcsatok, vagy foci, toronyépítés és mászókáról ugrálás?
Kincsre bukkantam, avagy hogyan táplálták anyáink 40 éve csecsemőiket

Kincsre bukkantam, avagy hogyan táplálták anyáink 40 éve csecsemőiket

Sokan mondják, hogy 6 hónapos kor előtt kizárólag anyatejet szabad adni a babának, mások meg azt, hogy már 3 hónaposan is elkezdhető a hozzátáplálás.
Az első itthoni vakációs nap margójára… avagy hogyan boruljunk ki már az első napon

Az első itthoni vakációs nap margójára… avagy hogyan boruljunk ki már az első napon

Alig várod, hogy elkezdődjön a vakáció, és végre együtt legyél a gyerekekkel. Tele vagy kreatív ötletekkel, ideákkal... aztán a nap végén már visszaszámolsz az első óvodai vagy tanítási napot várva. Ismerős?
Ugrás az oldal tetejére