Jelenlegi hely

Nyugi mama és papa, nem lesz semmi baj, túléljük ezt is, és utána minden rendben lesz!

Fura ez a vasárnap... A vasárnap nálunk mindig "pörgős" szokott lenni, hangos, nagy családi, most csendes és meghitt, nem félünk, nem pánikolunk, próbálunk nagyon türelmesek lenni egymáshoz. A gyerekek, még nem vesztek össze, összepakolták a szobájukat és segítettek maguktól, egyik sem panaszkodott még, hogy miért nem hagytuk ott a másikat születésekor a kórházban... :D

Nálunk vasárnap reggel is ugyanolyan kapkodás van,  mint a hétköznapi reggeleken: 8 órakor ébresztő (ok hétköznap korábban azért (eddig)), ami, nehezen megy, - jaj anya, még egy kicsit... nehéz kelni, de felkelnek, viszont a nyugodt kellemes reggelire már ekkor nincs idő, persze tojásrántotta és sült szalonna van, de hogy együtt 4-en kényelmesen, kávézva beszélgetve, na az nem.

8:45-kor elmegyek a gyerekekkel a misére, gyakorlatilag úgy esünk be mindig az utolsó pillanatban, igen szinte minden hétvégén megyünk, Maxim ministráns, de Zsófi se hagyná ki, valahogy jót tesz a lelküknek, megnyugtatja őket. Aztán 10, negyed 11 mire hazaérünk, de már délben újra útra kelünk. Szerencsés vagyok, mert minden vasárnap a nagyszülőknél ebédelhetünk, hiszen csak ekkor tud együtt lenni a család. Aztán 3-4 körül haza. Lecó kész? Na álljunk neki tanulni, vasárnap van, hajat is kell mosni, bepakolni, és már el is telt a szabadnap...

Most valahogy más van, dél is elmúlt már, rajtam még mindig pizsama van, és a rántott húsokat panírozom, hisz 10 órakor még csak a reggelinél tartottunk, hosszan, kényelmesen, beszélgetősen. Nem siettünk sehova, nem mentünk misére, és a nagyszülőkhöz sem. 70 feletti mindenki, vigyázunk rájuk, de ők nehezen értik még...

- Hiszen hát ti a gyerekeim vagytok, ti eljöhettek hozzánk, és az unokák, akkor nem láthatom őket sem?

Nehéz szívfájdalom, félnek, nem magukat féltik, hanem minket a gyerekeiket, az unokáikat, azt, hogy mi lesz velünk fiatalokkal, mert ők még emlékeznek a háborús évek utáni nélkülözésre...

De most más van, megoldjuk, nyugi mama és papa, nem lesz semmi baj, túléljük ezt is, és utána minden rendben lesz!

- Makai Marianna - Kecskemétimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.
Élményajándék tippek - felesleges tárgyak felhalmozása helyett

Élményajándék tippek - felesleges tárgyak felhalmozása helyett

Karácsonykor mindenki szeretne örömet szerezni – de egyre többen azt érezzük, hogy a rengeteg tárgy helyett valami maradandóbbra vágyunk. Valami olyanra, ami nem porosodik a polcon, közös élménnyé, emlékké válik.Összegyűjtöttük a legjobb élményajándék-ötleteket, melyeket gyerekeknek, pároknak, nagyszülőknek vagy akár barátoknak is adhatsz – és amelyek könnyedén elérhetők.
Ugrás az oldal tetejére